Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVlll. század második felében BEZERÉDY GYÖZÖ í. Mohács a század végén A XVlll. század közepén Mohács lassan fejlődő mezőváros volt. Fejlődésében meghatározó tényező volt a Duna folyó, melyen ebben az időben egyre élénkebb hajóforgalom kezdett kialakulni. Ebbe a város is tevékenyen belekapcsolódott, amennyiben igáslovai részt vettek a hajók vontatásában, ami jelentős hasznot is hozott. A püspöki uradalom, a század végén megalakult Pécsváradi Közalapítványi Uradalom, Pécs városa, terményeit, főleg a bort és szenet Mohácson rakták hajóra. A Dunán meginduló hajóforgalom azonban erősen függvénye volt a magyarországi és balkáni területek politikai helyzetének. Amíg a Török Birodalom akadályozta a hajók közlekedését, a Dunának a szerepe a kereskedelemben, főleg Budától délre jelentéktelen volt. Az elvadult, rendezetlen folyó szinte állandóan változtatta medrét, egy-egy nagyobb vízállás esetén hatalmas területeket mosott el s szinte egyik napról a másikra új zátonyok, szigetek keletkeztek. Mindez a vontatásra alapozott hajózást nehézzé, sőt egyes helyeken lehetetlenné tette. A Duna, Buda és a Dráva beömlés közti szakaszon éppen Mohácsnál volt a legszeszélyesebb. A hajózást nagyban megnehezítették a rossz partviszonyok, melyek a lóval való vontatást szinte teljesen lehetetlenné tették. Földvár és Zimony között ezért a vontatást emberekkel végezték.

1 A Bátánál kettéágazó folyó hatalmas, kanyargós, holtágakkal, ezekből kialakutl tavakkal, mocsaras, süppedékes, nádasos erdőkkel borított szigetrendszert fogott közre. A ritkán elhaladó hajók az első időben mindkét ágat használták. Mivel azonban a sziget keleti oldalán levő Dunaág rendkívül kanyargós, zátonyos, mocsaras volt, a vontatás itt csaknem megoldhatatlan nehézséget jelentett. A mélyebb, kevésbé kanyargós, magasabb parttal szegélyezett mohácsi Dunaág erre jóval alkalmasabbnak bizonyult. Mária Terézia és II. József alatt fellendülő hajózás már a nyugati Dunaágat érintette.

2 Mohács így került a hajózás, a kereskedelem útvonalába, bekerült az élet vérkeringésébe. A hajózás érdekében Mohács mellett vízszabályozási munkálatokat is végeztek, mely ez áldatlan állapotokat volt hivatva megszüntetni.

3 A vízi közlekedés fellendülésével párhuzamosan a szárazföldi közlekedés is jelentősen megjavult. II. József császár török háborúi ugyanis szükségessé tették a katonai felvonulási útvonalak rendbehozását. Ekkor javítják meg a Buda-eszéki útvonalat is, mely a háborús időben súlyos terhet jelentett a városnak, de hosszú távon, a kereskedelem, a közlekedés fellendüléséhez vezetett/

1 A XVlll. század második felében a város jeletős fejlődésnek indult. A Mohácson élők között is egyre több az olyan kereskedő, kinek saját hajója volt, mellyel nemcsak a közeli kikötőkig, de még Bécsig is eljutottak.

3 Útjuk során gabonát, bort, deszkát, és korsót szállítottak. (Halász Mihály, Kunovszki István)

6 Ezeknek a hajóknak egyik induló állomása Mohács volt. A város ekkor fejlődik kikötő-várossá. A század-eleji nyomorúságos, török alól felszabadult kis település még sáncokkal és palánkfallal körülvett, jelentéktelen lakott hely volt. Az 50-es évekre eltűntek a falvak, a fejlődés szétfeszí-