Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

szabadon éltek, résszel senkinek nem tartoztak. A kuruc háborúk utáni évben, 1714-től, már Pécsre megadták a Mas. Püspöknek az egyharmadrészt."

3

'

1 Varga György szekcsői lakos, 70 éves tanú vallomása a tényekhez nem ad lényegében újat. Azonban roppant érdekesen vet fényt arra, hogyan értékelték a szomszéd helységek a mohácsi státusquót, „Mohács, a püspök hatalmaskodásának az áldozata. Egy korábbi kedvező szerződés után a püspök erőszakkal kényszerítette a várost egy új, magasabb összegű szerződésre. Mivel Szekcsőről gyakran megfordult Mohácson, maga is tapasztalta, hogy a püspök a kocsmáitatás és a mészárszék jogát egyidőben elvette a községtől." A halászattal kapcsolatban tett vallomása a következő: „...nem csak az öreg hálóval Mohács városa maga számára halászhatott, hanem közönségesen kinek kinek vejszekben és górékban, és más olyan módokkal szabad volt halászni, amely szabadságok Réts nevű tiszttartónak idejében megcsökköntek".

35 Mohács XVII. század végi kialakulásának története szempontjából fontos vallomást tett Moysess István tatinyai (Bács megye) 70 éves lakos. Ö, mint aki a Duna túloldaláról szemléli az eseményeket, a tanúk közül egyedül tesz olyan vallomást, amely a város településtörténetére is fontos tényeket közöl. Noha ismertek ezek más forrásokból is, mégis a valóság erejével hatnak. Moysess a következőket vallotta: ,,. . . a Felső Mohácsiaknak (Duna jobb partján a nagy Mohács - Sz. L.) a török idő alatt maguk között lakó Bégjeik voltak, akik nékiek parancsolt, és avval hajókon a Dunán és szárazon fegyverrel is szolgáltak, ahova parancsoltattak. Úgy a keresztény birodalomban is mind addig fegyverrel szolgáltak, méglen a kurucz világban el nem pusztultak. Kis-Mohácsrul (Szigeten lévő település a középkorban (XIV— XV. sz.) is létezett, török megszállás alatt újra kialakult. - Sz. L] sohasem hallotta, hogy fegyverrel szolgáltak volna, de ki volt a földes urok, vagy kinek adóztak volna, nem tudja, hanem azt jól tudja, hogy még a kuruc világ előtt lány Ferencnek Pécsvári (Pécsváradi, Sz. L.) Apátúrnak ugyanazon Kismohácsiak szolgáltak és adóztak."36 Moysess egykor (1698-1703 között) Mohács esküttje is volt. A püspök hatalmaskodása idején vett vándorbotot és költözött el a városból. Mint szemtanú vallja, hogy szabadon halásztak a mohácsiak, de a püspöknek hetente a megszabott halmennyiséget kötelesek voltak Pécsre szállítani. Hegyi János kíméletlen uradalmi tiszt volt. A kilencedet, tizedet, erőszakkal behajtotta. Az ő vezetésével a kamarához küldött mohácsi panaszosokat Szekcső alatt elfogta, mindenüktől megfosztatta, a városból kiűzte.

37 Vidakovics András Bács megyei kamarai birtokon, Szántón élt. Az eddigi tanúknak a mohácsiak fegyveres szolgálatára vonatkozó vallomását a következőképpen konkretizálja: ,,. . . midőn Nándorfehérvár Leopold Tsászár üdéjében megvétetett, akkor is Mohátsról két Sajka ott jelen volt. . .". Földesura ebben az időben nem volt. Csak Nesselrod idejében kényszerültek adózásra. Rendkívül érdekes a szigeten folyó életre vonatkozó apró adat; régente némely Famíliák kiket Velentzeseknek hittak, a Szigetben laktak volna, kik bizonyos Iszpajánnak szolgáltak és adóztak ... a kurucz háborúság után maga a tanú is néha a Mohácsi Szigetben, hogy szabadon fát vághasson, tcédulát vett a Mohácsi bírótul . . ." E vallomás a püspöknek a hatalmaskodásáról újabb adatot vetett fel. „A püspök emberei bementek a kocsmába és a csapokat le akarták vágni, de a lakosság ellenállt." Ekkor a karhatalommal megjelent uradalmi tiszt több embert kiűzött és sokukat megbüntetett. Barascsevics György a Bács megyei Béreg községből ugyancsak vallomást tett.