Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

a sziget elnevezése a következőképpen élt a nép között: ,,. . .azon szigeten, melyet a két Duna egyik nap Kelet, azaz Bács Vármegye felül, a másék Mohács felül közben veszi, réghenten Oszrováknak hittak, de minek utána török világban bizonyos Kadia nevő Törököt, aki azon szigetben sok méheket tartott, veszprémi magyar hajdúk (kikkel akkor szólott is a Fátens) megfogták, és mezételent fához kötvén ugyan abban az szigetben szúnyogokkal megetették, azolta Kadia szigettyének hívattatik és ugyanazon sokszor nevezett szigeten túl Bács vármegye felül lefolyó Duna mindenkor öreg Dunának nevezetetett.. ."

2/j Egy másik tanú Bilics Péter darázsi lakos a Mohács körüfi magyar hajdúk portyázásáról vall, amelyet az 1650-es évekre datált. A XVII. századi Mohács életéről a magyar nyelvű forrásokban oly kevés adat lelhető, hogy ezek alapján nehéz lenne értékelést adni akár a város gazdálkodásáról, akár népességének alakulásáról. Lassan kialakult az a védelmi módszer, amely úgy tűnik, a hajdúk támadása ellen kívánt biztonságot nyújtani a török birtokoknak. Pécs, Mohács, Kaposújvár, Szigetvár éberen figyelte az előretörő hajdúcsapatokat és időben összpontosították a török erőket. Megfigyelhető, hogy a század közepétől a helyi török erők defenzívában vannak. 1663-ban Evlia Cselebi Mohácson is járt és megjegyzéseiből ismeretes, hogy az 1540-es években újjáépített mohácsi palánk jó állapotban van és Mohács ,,300 fazsindelyes módon középszerű házból állt".

2

° Zrínyi 1664. évi hadjárata idején Mohács nem pusztult el. 1686-ban azonban a felszabadító császári seregek akciói során Mohács egész lakossága elmenekült. A XVI. század első háromnegyed évének adóügyi forrásaiból, a XVII. században készült hasonló összeírásokból Mohács népességére csak igen vázlatos megjegyzéseink lehetnek. Az 1580-as évekig a lakosság döntő százalékban magyar volt. A hetvenes években találkozunk először jelentékenyebb számú délszláv (elsősorban szerb) telepesekkel. Ezek valamennyien adókedvezményben részesült if Iá kok.

20 Az 1577. évi források szerint a lakosság kb. egyharmada szerb volt. Betelepülésük tehát a 70-es évek végén történt. A sokacok betelepülésének ideje azonban ismeretlen. A szerbeknek a XVII. században püspökük volt Mohácson és ezt székhelyüknek tekintették. IV. Mohács és környékének fejlődése a XVII. sz. végén és a XVIII. század elején Mohács város jogi állásáról, Pécshez hasonlóan, 1743-ban nagyszabású tanúkihallgatás zajlott le, amelyből Mohács városnak a török alatt és a török utáni helyzete tisztázható. Választ kapunk arra, hogy fegyverrel szolgálta-e a királyt? Továbbá a pécsi püspököt, mint földesurát jobbágyként szolgálta-e? A vallomások részletes tájékoztatást adnak valamennyi szolgáltatásra vonatkozóan.

27 Nesselrod, amikor a pécsi püspökséget elnyerte, Mohácsot is háborgatni kezdte. A város ezért a püspökkel kényszerű megegyezésre lépett. Ugyanakkor nagy sikernek számított az, hogy 500 Ft összegért megválthatta szolgáltatásait. Ennek az 500 Ft-nak fejében a püspök jogát illető halászatot és kocsmáitatást meghatározott időszakra elnyerték. Az ellentétek 1711 után kiéleződtek. Mohács polgársága ellenállt az uradalmi tiszteknek. Ezért a püspök 1724-ben a mohácsiakra — hatalmaskodás miatt — (a vármegyei tisztviselők előtt) a következő büntetést szabta: öreg