Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben

riftd szerént." Megtudjuk aztán azt is, hogy ,,A Haszonbérlő köteles a Tariffát szorosan és kétszeres vissza fizetés terhe alatt megtartani és a kihágások többszörös és ismételt eseteiben a haszonbért elveszti." A fizetési kötelezettségekről, vagyis e városi jövedelem befizetésének körülményeiről pedig azt mondja ki a szerződés, hogy „Haszonbérlő köteles a haszonbéri Sommát mindenkor fél évenkint, előre pedig bánatpénzül 50 forintokat lefizetni," és „Semmi szín alatt a haszon béri Sommának részbeni elengedése végett. . . nem folyamodhat."'

12 A vásári jog hasznosítása után nézzük még meg azt is, hogy a bérlők milyen forrásból tudták biztosítani a meglehetősen magas vásári árendát a város számára. A kérdésre a fentebb már többször említett „Vásári Tariffában" találjuk meg a választ. „Baranya Vármegye Köz és Különös gyűléseinek" 1828. évi jegyzőkönyvében a 427. lapon, az 1828. szeptember 15-én tartott megyegyűlés anyagánál olvassuk az alábbiakat: következendő Vásári Tariffa Mohács Mezővárosnak számára megalapéttatott és tartandó sinor mérték végett kiadattni rendeltetett. Ezt a négy teljes jegyzőkönyvi oldalt megtöltő felsorolást olvasva megtudhatjuk azt is, hogy milyen körülmények között, kik, milyen árukat árultak a mohácsi országos és heti vásárokon, s azt is, hogy milyen tételekből tevődött ki a helypénz. Először talán a bódékat és sátrakat vegyük sorra. Rájuk vonatkozóan a következőket olvashatjuk: „Egy ollyan deszka bódétul, melly állandóul a Vásár helyen áll, mivel annak jó karban tételére teendő költség és azon környül állás, hogy a Földnek, a mellyen az illyetén bódék állanak semmi egyéb haszna nem vétetődik" ... 30 kr, „Egyéb kalmár nagyobb deszka Sátoriul" ... 24 kr, „Bétsi, vagy akár honnét való ponyvás sátortul" . . 24 kr, „Nagyobb posztós Sátoriul" ... 24 kr, „Esztergályos Sátor után,, . . . 6 kr. — Komoly jövedelme volt az arendatornak a vásárra érkezett szállítóeszközök után is: „Vásárra jövő terhes Hajóktul karó pénz" ... 18 kr, „Dereglétül" ... 12 kr, „Csónaktul" . . . 4 kr. - Megfizettették a helypénzt a különböző szárazföldi szálítóeszközök után is. „Gyapjas és bőrös kotsitul — így a Tariffa — ha négy vagy több lovas 14, ha három lovas 12, ha két lovas 8" krajcár jár. — Sátor nélkül földön, vagy asztalon áruló akár mellynémű kisebb kereskedő" 6 krajcárt fizetett. — A Tariffa lapjain megjelennek a távoli vidékek áruit hozó idegen kereskedők is. „Selyem keszkenyőt, Kapszát (harisnyát), Czipőt, Soffrányt és több e félét áruló Tóth" fizet 6 krajcárt, „Kevesebb értékű portékát áruló tiroli" szintén annyit. A „Csipkét, Gyoltsot kotsibul áruló" ... 12 krajcárt, de az ezeket „hatos tarisznyábul" áruló csak 2 krajcárt fizet. „Egy ökörtül, Fehénytül, Bikátul, Bivaltul" 3 krajcár, „Báránytul, Ketskétül, Juhtul és Gidátul" ... 1 krajcár járt. „Egy gyalog ember, tudni illik tsak az, a'ki valamit árul" ... 1 krajcárt fizetett. Egy akó pálinka után 3, egy akó bor után 2 krajcárt kellett fizetni. — „A Nemes Vármegye Billegjével hitelesíttet Mázsának használatáért" ... is fizettek 4 krajcárt. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a helypénzből összesen mennyi volt a bérlők jövedelme, de azt tudjuk, hogy a korban jó üzlet volt vásári arendatornak lenni, mert a helypénzekből mindig ki lehetett fizetni a 3—4 ezer forintnyi bérletet. Mohács vásárai igen látogatottak voltak. Haas Mihály ismételten emlegeti a híres mohácsi gabona és disznóvásárokat, Ruzsás Lajos meg arról tudósít, hogy a felhajtott seitéseket részben győri, soproni és Vas megyei kereskedők vásárolták meg.

43 Szerző a Baranya megyei Levéltárban áttanulmányozta a „Jószágokrul Szálló Passusok" jegyzőkönyvét 1834—1839 közötti évekből, s meglepetéssel állapította meg, hogy az 1837. október 18-án tartott Tamás napi állatvásáron 191 adásvétel történt 12 550 Ft értékben. (Ez az összeg akkor több, mint felét tette volna ki a város évi bevételének.) Az alább olvasható helységekből jöttek az eladók a Tamás napi