Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

ció növekedésével a gyámügyek intézésére árvák tutorát (közgyám) is választottak, a nótárius mellé pedig kancellistát (írnokot) fogadtak fel. Egyébként a városi írásbeli ügyeknek továbbra is a nótárius volt az intézője, irányítója. A nótárius kötelessége volt, hogy a város levéltárát hűségesen őrizze, ülések alkalmával a jegyzőkönyvet vezesse, minden ügyben igazságosan eljárjon, egyedül csak a város hasznát keresse és mozdítsa elő. A nótáriust bizonyos időre fogadták fel. Ha munkájával a város meg volt elégedve, akkor rendszerint tisztújító közgyűlések alkalmával megkérdezték tőle, hogy kíván-e maradni és további bizonyos időre megtartották. Ha a nótáriusok járandóságukat kevésnek találták, fizetésemelést kértek, amit indokolt esetben a hatvanasok és a belső tanács teljesített is. Sőt az is előfordult, hogy a városi jegyző fizetésemelési kérelmét még akkor is teljesítették, ha ez a Helytartó Tanács által megszabott saláriumot túllépte. A jó városi jegyzőkhöz mind a külső, mind a belső tanács ragaszkodott, mert fontos érdek fűződött ahhoz, hogy a város írásbeli ügyei rendben legyenek, illetve ezeket a jegyző jól végezze. Ha azonban ennek ellenére a jegyző felmondott, és semmi esetre sem lehetett maradásra bírni, eltávozott a városból, szükség volt más alkalmas személyről gondoskodni. A hatvanasok ilyenkor rendszerint a belső tanácsra bízták, hogy „gondolkozzék alkalmas emberről", akiben a város megbízhat és mielőbb intézkedjék annak felfogadása.iránt. Pethő Mihály nótárius azért hagyta el a mohácsi városi jegyzői hivatalt, mert a püspökség nádasdi (Mecseknádasd) uradalmának lett a tiszttartója.

13 Utódjának a „böcsületes város" ugyanazt a fizetést adta, mint amennyi az övé volt. Mohács mezőváros „különös sessió"-ja (rendkívüli tanácsülés) alkalmával Trukli Fülöp bíró elnöklete mellett, a vice bíró, a kamarás, a négy esküdt (ekkor még a vice bíróval és a kamarással együtt volt az esküdtek száma hat) és több meghívott városi lakos jelenlétében Eczi Wall Lászlót megfogadták egyhangú határozattal a város nótáriusának. A mezővárosi jegyző fizetése ekkor már 8 ft. készpénz, egy mázsa tehénhús, 25 font faggyú, két szekér széna, egy pár új csizma vagy 3 ft., hat szekér tűzifa, a városházán szabad lakás. A hat szekér fából a nótárius télen gyűlések alkalmával tartozott befűteni a városházi nagytermet. Ezenkívül „miden léniában rendeltetett négy lánc földje."

14 Wall László jegyzői munkájával a mezőváros igen meg volt elégedve, mert még öt év múlva is, amikor szolgálati ideje ismételten lejárt, továbbra is megtartották állásában. Azonban ekkor már megszabták, hogy városházi lakásánál egy borjas tehénnél többet nem tarthat. Kötelezték arra is, hogy lovait valahol máshol helyezze el, nehogy a város szénája felől gyanú támadjon. Baromfiakat azonban bármilyen mennyiségben tarthatott. Felhívták arra is, hogy saját gazdaságában, vagy szőlőjében amikor elfoglaltsága van, ezt be kell jelentenie a bírónak és elfoglaltsága idejére helyettest kell állítania. Wall László a következő évben (1779) vált meg Mohácstól, amikor Baranya vármegye esküdtjévé választották. Utódjainak inkább a pénzbeli fizetése emelkedett. A városházi állattartásukat ezeknél is korlátozták. Ezekben az években elég gyakran változtak a jegyzők. Két alkalommal is a dunaszekcsőí nótáriust hozták be Mohácsra mezővárosi jegyzőnek. Az új nótáriusok a plébános előtt tették le a hivatali esküt. A jegyzők alkalmazásánál a tanács arra az esetre, ha szolgálatukkal nem lenne megelégedve, negyedévi felmondási időt kötött ki, hogy ezalatt állást kereshessenek maguknak. Kovács István városi nótárius azért kért fizetésemelést a közgyűléstől, hogy sok kiadása van, amikor a nemes Baranya vármegye tisztviselői kiszállnak a mohácsi vá-