Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

tik az öregek és a gyermekek is és mégis elég tisztességes keresetet biztosít. 20-40 korona heti könnyű munkáért nem kicsinylendő összegecske. Különben, mint az adatok igazolják járásunk és vármegyénk jó úton halad e tekintetbe, (gy az indokokból iáthatjuk, hogy városunk is azon öt község között szerepel, amelyek vármegyénkben a gubák után 1902-ben a legtöbb keresetet kapta. A mi termelőink összesen 145 063 koronát kaptak. A mohácsi gubóbeváltási állomáson 1902 évben 7942 klg gubát 14 722 korona ár mellett, 1903-ban pedig 8722 klg gubát 17 037 korona ár mellett váltottak be, tehát az emelkedés kétségtelen. Egész Baranyavármegyében 1903 évben 4288 koronával lett több kifizetve mint 1902 évben. Az eddig elmondottakat összegezve, ismételten hangsúlyozzuk, hogy a legőszintébben örvendezünk a selyemfonó-gyárnak városunkban való létesülése felett és tiszta szívből kívánjuk, hogy az minél jobban virágozzék s így városunk forgalmának és fejlődésének hatékony előmozdítója legyen."

22 ,,A telek visszteher nélküli átengedésével és a fölveendő kölcsön kisebb részének átvállalásával hozandó anyagi áldozat nemcsak arányban áll a gyárnak fölállításából származó hasznokkal, hanem fokozottabb mértékben túlhaladja azt ama közgazdasági előnyökkel, melyeket a gyár a lakossoknak azzal nyújt, hogy a szegényebb osztályokhoz tartozó s 300-at meghaladó munkásnak állandó keresetforrást biztosít s ezzel a közforgalmat emelvén a város fejlődését lényegesen előmozdítja."

23 ,,A csákányok immár megkezdték romboló munkájukat azon a helyen, ahol az új selyemfonógyár — melyre mi mohácsiak méltán büszkék lehetünk — épülni fog. A jövő tavasszal tehát egy új selyemfonógyárral több az országban. Szükséges volna tehát, hogy a selyemgubótermelés is emelkedjék. Városunkra és járásunkra nézve az új selyemfonógyárat valóságos áldásnak kell tekintenünk. De kedvező helyzetben vagyunk az által is, hogy a gubákat itt váltjuk be nálunk és járásunk népének nem kell hosszú utat tennie, hogy a gubót beválthassa."

24 Végülis a „Mohácson tervezett és megfelelő melléképületekkel ellátott selyemgombolyító gyár építése 125 499 K 81 f összeg erejéig engedélyezett." Kitűzték a versenytárgyalást az építkezés elnyerésére. Az építési feltételek között szerepelt, hogy a valamennyi épületet 1904. év december 30-ig tető alá kell hozni, az összes munkát 1905. június hó 1-ig kell befejezni.

25 A versenytárgyalásra 3 építési vállalkozó: Koch Károly budapesti vállalkozó 5,7%-os, Schlauch és Károlyi pécsi vállalkozó 5%-os, Radó Leó és Sándor mohácsi vállalkozó 4,85%-os árengedménnyel jelentkezett.

26 A megbízást Schlauch és Károlyi pécsi építési vállalkozó nyerte el, és október végén a lebontott sóház helyén meg is indult a selyemgyár építése.

27 Az 1905-ös esztendőben a gyár építése folyt, a gyárhoz tartozó vízművel együtt. A nagyközség 1905. decemberében, fél évvel az eredeti határidő lejárta után, engedélyezte a M. kir. selyemgombolyító gyár működését.

28 III. A gyár története a megnyitástól a világháborúig Sajnos a gyár történetének ezt a korszakát részletesen bemutatni — a kutató minden igyekezete ellenére — nem tudjuk. A gyár 1945 előtti iratai ugyanis megsemmisültek. S mivel a gyár először állami tulajdon, majd külföldi, olasz érdekeltségű 16 241