Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)
nyújtott kereset remélhetőleg a jövőben olyan arányban fog növekedni, hogy a nemzeti vagyon gyarapodását nagy mértékben fokozni fogja, városunk pedig fekvésénél, kereskedelmi központ voltánál fogva mintegy teremtve látszik lenni arra, hogy a selyemtenyésztés előidézte anyagi gyarapodásunk egyik tényezője legyen az itt létesítendő selyemfonógyár felállítása folytán." 12 1903. augusztusában már arról értesültünk, hogy a földművelésügyi miniszter hozzájárult, hogy a „Lúgoson tervezett selyemfonógyár elsősorban Mohácson létesíttessék azon esetben, ha a város a fonógyár részére szükséges és alkalmas területet ingyen átengedi, valamint az építési kölcsönt felveszik." 13 ,,Még ebben az évben, az építés megkezdése előtt már bérbe adta az országos selyemtenyésztési felügyelőség a mohácsi fonógyárat még pedig az E. Amphoux és társa olasz cégnek." 1 ' 1 December 10-én a következő levéllel keresi meg Bezerédj Pál Mohács elöljáróit: „Értesítés Mohács érdemes elöljáróságának, örömmel hozom szíves tudomására, hogy a Mohácson létesítendő selyemfonoda ügye újabban igen kedvező fordulatot vett. Még pár hónap előtt ugyanis azt hittem, hogy legfölebb 1905 évben kezdhetünk hozzá Mohácson a fonoda felállításához. A viszonyok azonban annyira javultak, hogy talán már a jövő év tavaszán megkezdhetjük az építkezést, feltéve, hogy a község részéről várt hozzájárulás akkorra biztosíttatik. Ezen hozzájárulás, mint már előzőleg is jelzem ugyanazonos ama követelményekkel melyeket mindenütt megkívántunk ahol csak építkeztünk: nevezetesen, hogy szükséges területet a község ingyen engedje át s az építkezési és felszerelési költségek fedezésére 120 000 koronás kölcsönt szerezzen be, mely kölcsönnek törlesztéséhez az állam 3%-kal járulna hozzá. Ha tehát az érdemes elöljáróság, valamint Mohács közönsége ez idő szerint is ragaszkodik, még azon kívánalmához, miszerint a legközelebb létesítendő selyemfonoda Mohácson állíttassák fel, aminek előnyeit különben ismerheti, — úgy igen melegen kérem az érd. elöljáróságot, hogy haladék nélkül tegye meg a szükséges iépéseket arra, miszerint a fennebb említett hozzájárulások megszavaztassanak s az ez érdemben hozandó határozatok a törvényhatóság és belügyminisztérium által jóváhagyassanak: nehogy — amit egész bensőmből sajnálnék — a fonoda felépítését más helyen legyek kénytelen tervbe venni. Ide vonatkozó szíves válaszának mielőbbi közlését kérve hazafias üdvözlettel maradtam. Szegzárd, 1903. december 10. Bezerédy" 10 A levél hatására a község közgyűlése utasította az elöljáróságot, hogy állapítsák meg a selyemgyár számára átadandó telek pontos méreteit, valamint keressék meg a budapesti nagyobb pénzintézeteket a felveendő kölcsön ügyében. 16 Strasser Lajos mérnök kapta meg a megbízást a volt sóházi telek felmérésére, hogy ezen épülhessen fel a selyemfonó Kalen József budapesti mérnök tervei alapján. 17 A selyemgyár területének szemléjére Mohácsra érkezett Bezerédj Pál selyemtenyésztési miniszteri megbízott, Kalen József budapesti mérnök és a tolnai selyemgyár igazgatója. „A hely őméltóságának nagyon megtetszett és kijelentette, hogy az épület impozáns lesz s amennyiben a képviselő testület holnapi (hétfői) közgyűlésen kedvező határozatot hoz, az építést f. év április havában megkezdik. A gyár elsőrendű gyár lesz és 350 női munkásnak lesz berendezve. A selyemgyár igazgatótól arról is értesült az elöljáróság, hogy ha városunk képviselőtestülete nem szavazná meg a
