Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

tatkoznak alkalmasnak, kéri a várost, hogy addig is míg a kérdésbe végmegállapodás nem jön létre, e területek értékesítés vagy fölhasználása iránt a miniszteri meghatalmazott előzetes értesítése nélkül ne intézkedjék; nehogy Mohács lakossága a terv elejtése esetén körülbelül 80 000 K évi jövedelemtől elessék. A közgyűlés az átiratot tudomásul vette."

7 A következő híradás a selyemgyár létesítéséről már 1903. január 1-én látott napvilágot ... a selyemtenyésztési főfelügyelőségnek, illetőleg a földművelésügyi minisztériumnak szándéka Mohácson egy selyemgombolyítót létesítsen. A képviselő testület annak idején a sóházi telket ajánlotta fel e célra, miután az úgynevezett kastélyt a huszárok laktanyául tartotta fenn, miután abban az időben nem volt kizárva, hogy a keszthelyi huszárokat áthelyezik Mohácsra. A selyemgombolyító ügy azóta a tervezgetés stádiumában pihent, de nem aludt el, mert a selyemtenyésztési főfelügyelőségnek egy leirata reményt nyújt arra, hogy Mohács csakugyan megkapja a hatodik selyemgombolyítót s az építkezéseket esetleg még a közelgő tavaszkor megkezdik."

8 A város vezetőinek az elképzelése a gyár alapításáról eleinte más volt mint a minisztériumé képviselőtestületünk úgy képzelte a dolgot, hogy a kormány megveszi tőlünk a régi sóházi teleknek az Erzsébet-tértől délre eső részét s a saját költségén építi föl a selyemgombolyítót. Ebből azonban aligha lesz valami, Mert a miniszteri meghatalmazottnak legutóbbi levele szerint a kormány csak úgy hajlandó Mohácson selyemgombolyítót létesíteni, ha a város 120 000 K-val járul a létesítési költségekhez mégpedig akképp, hogy a város ezt az összeget 50 évi törlesztésre, kölcsön veszi, az állam a — valószínűleg 5 72%-ot tévő — tőke és kamattörlesztéshez 3%-kal járul hozzá . . . Mi tekintve, hogy a fonoda 80 000 K biztos keresetet biztosít a város szegényebb lakosságának, így is elfogadandónak tartjuk a kormány ajánlatát, de mit szól hozzá a képviselő testület, azt nem lehet előre tudni."

9 1903. január 20-Î Képviselőtestületi rendes közgyűlés meghívójának 4. pontja ,,A tervbe vett selyemgyár létesítése céljából szükséges sóházi telek egy részének átengedése és az építési költségekre 120 000 korona megszavazása."

10 A bírót és a jegyzőt megbízták, hogy tájékozódjanak az országos selyemtenyésztési kormánybiztosnál, valamint nézzék meg a tolnai selyemfonót. ,,A bíró és jegyző megbízatásában eljárván, most terjesztették be jelentésüket. E szerint a kormánybiztos megígérte, hogy ő ugyan előterjesztést fog tenni a földművelésügyi miniszternek a szóban forgó selyemfonógyár létesítése iránt, de emellett tanácsolja, hogy a város maga is kérelmezze a gyár fölállítását. Egyúttal jelentik, hogy a tolnai selyemgyárat megtekintették s a nyert fölvilágosítások szerint a gyárban állandóan 270 munkás dolgozik, akiknek évi keresete megközelíti a 100 000 K-t. A képviselőtestület, arra való tekintettel, hogy a selyemgyár fölállítása esetében a legszegényebb osztályokhoz tartozó 2—300 községi lakosnak állandó keresete lesz, kimondotta: ha a földművelésügyi miniszter megígéri, hogy a lugosi fonoda felépítése után közvetlenül Mohácson fog első osztályú selyemfonodát fölállítani, a város az Erzsébet-tértől délre eső sóházi telkek egy részét díjtalanul fogja átengedni s ezenkívül a gyár építésére és berendezésére faiveendő 120 000 K törlesztéses kölcsönnek 3%-on túli kamatot és törlesztési részleteit megfizeti."

11 A selyemgyár létesítésének híre a selyemgubó termelés megélénkülésének szükségességét is magával hozza. ,,. . . A selyemtenyésztés ügyének felkarolása, támogatása minden hazafinak szoros kötelessége, mert ezáltal népünk anyagi gyarapodása mozdíttatik elő. Különösen kötelességünk nekünk mohácsiaknak, mert a selyemtenyésztés által