Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

városunk sem dicsekedhetett eddig a legjobb akarattal sem az állami kegy áldásaival, ami enyhén szólva a legnagyobb igazságtalanság volt. Annak idején nagy pénzáldozatok árán megvettük a volt püspöki kastélyt, s azt megfelelöleg kiépítve, kaszárnyát létesítettünk. A katonaság tagadhatatlanul emelte városunk forgalmát, s gazdasági fejlődését is jelentékenyen fokozta és mégis egy napon arra ébredtünk, hogy a drága kaszárnya üresen áll, mert a huszárságot nagyon is nevetséges indokokból elhelyezték tőlünk. A hozott nagy anyagi áldozatokra való tekin'ettel méltán várhattuk, hogy a kormány, ha már nem ad újabb katonaságot, méltányosságból tán valami gyárat, intézetet, vagy más, ezekhez hasonlót fog kárpótlásul a városnak juttatni. A kormánynak azonban a legkisebb gondja a mi jogos kárpótlásunk volt, tudomást sem szerzett létezésünkről. Nemsokára ismét észrevettek bennünket, de csak azért, hogy a sóraktárt és sóhivatalt is elvigyék tőlünk, s ez intézkedést oly indokokkal támogatták, amely indokok minden igazságos és pártatlan kritikára összeomlottak, így tehát az állam jóvoltából már két hatalmas épületünk állott — üresen. A város kénytelen volt az épületekben lakásokat létesíteni, hogy így legalább mégis valami csekély jövedelmet hajtsanak, amely jövedelem azonban meglehetősen mögötte marad a befektetett nagy összegek kamatainak. Az államnak ily mostoha és igazságtalan eljárása folytán városunk kellőképpen nem fejlődhetett, sőt vagyonilag hanyatlott, mert egyre újabb terhek zúdultak a nyakába. Jó szerencse, hogy még a felszínen úszunk és valóban becsületére válik a városnak, hogy néha-néha, bár áldozatok árán, néhány lépést előre is tettünk . . . Végre többszöri zörgetésünket meghallották és hosszú évek után egy fénysugár lövelt városunk életének eddigi szomorú éjszakájába. Mint azt olvasóink már tudják, a földművelésügyi kormány a város hozzájárulásával Mohácson egy elsőrendű selyemfonó-gyárt létesít."

0 A gyár alapításának lehetőségét szívesen fogadták a mohácsiak. Először 1902ben vetődik fel a selyemfonoda létesítésének gondolata. ,,. . . Olvastatott a selyemtenyésztés emelésére kiküldött miniszteri meghatalmazott (Bezerédj Pál — szerző) átirata, melybe kilátásba helyezi, hogy Mohácson petekészítő állomást és selyemfonodát szándékozik létesíteni és miután e célra a laktanya és a sóházi telkek mu7. ábra. A mohácsi Selyemgyár épülete 1907-ben. A transzparensen: ,,E. Amphoux Montevarchi Italia", az olasz tulajdonos cég neve. (egykorú képeslap)