Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Borsy Károly: Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához

Adatok a mohácsi nyomdászat kezdeti időszakához BORSY KÁROLY Nyomdatörténeti kutatásunk közben érdekes nyomokat találtunk arra vonatkozóan, hogy a múlt század hatvanas éveiben egy pécsi kezdeményezés sikertelensége nyomán létesült az első mohácsi nyomda vállalkozás. Ez annál is érdekesebb, mert korábbi tudomásunk szerint Mohácson csak jóval később keletkezett olyan nyomda, amely meg is maradt, sőt lapot is adott ki. Mohács nyomdatörténete tulajdonképpen ellentmondásos tényezőkből alakult ki. Míg egyfelől Mohács igen fontos vízi út jelentős állomása, Pécs felé áruszállítási elosztó hely, jelentős kereskedelmi központ, másfelől viszont a lélekszáma meglehetősen alacsony és ehhez képest társadalmi élete, amely egy nyomda tartós fennmaradását biztosíthatta volna, szinte minimálisnak mondható. E körülmény az oka annak, hogy Mohácson viszonylag későn keletkezik olyan nyomdai vállalkozás, amely fennmarad szinte egészen napjainkig. Az első, aki megkísérelte, hogy nyomdát alapítson Mohácson, Taizs Mihály erdélyi származású, akkor Pécsett dolgozó nyomdász volt. A brassói havasok tövében van egy kis csángó falu, a nevezetes ,,hétfalu" egyike, akkoriban Zajzon, ma Zizin a neve. Mintegy másfélezer lakosa van és nevezetes gyógyvizéről, mely lúgos, jód- és mangán tartalmú.

1 Ebben a kis faluban született Taizs Mihály 1828. május 5-én.

2 Gyermekkorának szerény lehetőségei mellett is a brassói evangélikus gimnázium növendéke lett. Sajnos körülményei miatt több ízben meg kellett szakítani tanulmányait. A szabadságharc kitörésekor a lelkes csángó-székely fiú felöltötte a szabadságért küzdő honvédek egyenruháját. Szabadságharcos tevékenységéről csak a családi hagyomány tudósít és sírfelirata, amely szerint ,,1848-49-iki honvéd altiszt" volt.

3 A szabadságharcot követő első időkben bujdosni kényszerült, majd tudomásunk szerint Kolozsváron kitanulta a nyomdászatot és ott is tett segédvizsgát. Ez után a kor szokása szerint ,,walz"-olni ment, ami azt jelentette, hogy kiváltotta a vakoláshoz szükséges vándorkönyvet és annak birtokában gyalogszerrel indult útnak. Ha elérkezett egy olyan helységhez, ahol nyomda volt, ott — ha tovább nem is — de néhány napig munkába állt, amely idő alatt szerény keresetre tudott szert tenni. A kor nyomdászai messze vidékeket bejártak, sőt távoli országokat is felkerestek és néha csak évek múlva tértek vissza hazájukba. Mondani sem kell, hogy ezen idő alatt nemcsak szakmai, de általános tudásban, nyelvismeretben is széleskörű tudásra tettek szert és javarészt ők voltak a későbbi idők nagy megbecsülést kivívó, magas műveltségű nevezetes nyomdászai. Taizs Mihály Pesten próbálkozott az elhelyezkedéssel és a fennmaradt adatok szerint előbb Herz János, majd Kozma Vazul nyomdájában tevékenykedett/

1 Józan és .okos gondolkozással ezen kisebb nyomdákban működve megismerkedett a tulajdonosi mentalitásnak és tevékenységnek azokkal az apróbb elemeivel, amelyeket később oly sikeresen hasznosított. Látta azonban azt is, hogy Pesten aligha tudná az önállósuláshoz szükséges anyagiakat előteremteni, céljai eléréséhez járhatóbbnak vélte azt az utat, hogy vidéken próbálkozzék. Nem ismeretes, hogy mi módon jutott arra a gondolatra, hogy Pécs felé vegye útját. Pécsett ekkor egyedül a Szepesy püspök által alapított Lyceum nyomda mű15 225