Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

Belül Szülejmán szultán keramittetejű dzsámija és két búzamagtár és hadiszertár van. Két kapuja is van, az északi kis kapuja a Vízi Kapu, amely előtt a Dunán 10 hajós malom van, a déli a nagy Városi Kapu, amely kettős fakapu, s a kapu felett a toronyerődítményben ágyúk vannak. Ugyanebben az évben 1663-ban Ottendorf Henrik is leírja Mohácsot, a párkányról csak annyit írt, hogy ott csak törökök laknak. Legújabban Kis Béla kutatásai nyomán előkerült egykorú leletek alapján megállapítható, hogy a vár kőből és téglából rakott falai vagy bástyái a mai hajóállomástól délre, 1958-ban kerültek elő. A Duna által itt az utóbbi évszázadokban előidézett 150—200 méter szélességű partelmosás következtében a vár egykorú területe ma a Duna partjától beljebb, a víz fenekén található. A vártól, vagy párkánytól délre terült el a mezőváros, s északra a bizonyos Duna ág, amely nyugatról fogta körül a várat és a várost, amely valószínűleg a párkányt körülvevő árok vizét is szolgáltatta. Az árokul is felhasznált városkörüli Duna ágtól északra a Felmohács nevű városrész feküdt, feltehetőleg (az 1591. évi és 1613. évi összeírásokban említett) szerbek és cigányok is itt telepedtek le. Az 1547. évi tizedösszeírás Felmohács nevénél megjegyzi, hogy ,,a Duna túlsó partján van", nyilvánvalóan azt a bizonyos, ma már betemetett nyugati Duna ágat értik alatta.

11 Mohács magyar lakossága a párkánytól délre elterülő mezővárosban lakott, amelyet a nyugati Duna ág és sövénykerítés vett körül. A mezőváros határait legújabban a Duna által az utóbbi évszázadokban történt elmosás miatt a régi, mintegy 200 méterrel kijjebb folyó Duna partja, valamint délen a mai Kígyó és Timár út, északon a mai Tolbuhin és Kisfaludy út torkolatától a Dunáig húzott vonal, amíg nyugaton a mai Jókai utca vonala határolta. Ez a mezőváros az 1544. évi fejadó összeírásban még egy lakosságtömbként került leírásra, de az 1547. év körüli tized összeírásban már György bíró utca városnegyed (mahalle), Nagy utca városnegyed (mahalle) és Felmohács városnegyed került feljegyzésre. Az 1554. évi fejadó és az 1556. évi tizedösszeírásban már öt utcanév ismeretes: Velence utca, Nagy utca, Piac utca, Szent Miklós utca, és Felmohács városnegyede. A mezővárosban tehát négy utca volt, a György bíró vagy Velence utca, a Nagy utca, a Piac utca és a Szent Miklós utca. Ezen utcák mellett a török összeírások szerint is legtöbb 270 kapu, tehát telek ingatlan, az ún. belsőség állhatott fenn. (Törökkoppányon 1556 körül 300 négyszögöl területnagyságú volt.) Egy ilyen telekingatlanon a török leírások szerint is 3-4 ház, vagy inkább iakás lehetett, tehát egy telekingatlanon egy háztartás volt, a gazda, a rokonai és a cselédei közös gazdaságban éltek. Egy közös telekingatlanra, illetve háztartásra az 1554. évi és 1556. évi összeírások szerint átlagosan 15 lélek esik. Mohács lakóházai túlnyomó részükben szerkezetileg és beosztásilag, valamint formájukban az utcára merőleges tengelyű, keskeny és hosszú alaprajzú, nyeregtetős házak voltak. A lakóház folytatása a gyakran azonos gerincmagasságú istálló, majd a pajta és a házikert, a bosztán volt. Ezt a nyári szabadkonyha, az udvari kemence és a cselédek putriházai egészítették ki. A lakóházak paticsfalúak voltak, vagyis vesszőfonás sárral beverve, zsindely tetővel és a fagerendavázas lakótér egy méterre a földbe sülylyesztett volt. Külön jellegzetességük az utcafront felé emelt magas kerítés és a magas, kocsibejárós deszkakapu volt, amely a török kor hatósára alakult ki. Ottendorf Henrik ezekről a házakról 1663-ban írta le: ,,. . . a mezőváros többi házai a Duna felé legnagyobbrészt parasztházak módjára vannak építve, de mindegyikük jól el van látva külön magas kerítésekkel és kapukkal . . .". Evlia Cselebi a mezővárosról ugyanabban az évben a következőket írta le: ,,. . . a város, mintegy 300 deszkazsindelyes és nádas középszerű ház van benne, csak a pasa (szandzsákbég?) palotája, egy fogadó és egy dzsámi van keramittal fedve, egy Korán iskolája