Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

(medresze) van, egy kolostora és két elemi iskolája is van. E külváros körül földtömésű sövény palánka van, melyen két kapu van, árkában a Duna vize folyik . . ."J

2 Az 1580. évi, az 1591. évi és az 1613. évi török összeírások a város belső területén különböző üres telkek és szőlők, rétek és házak birtokba adásáról tesznek említést. Az ilyen ingatlan tulajdon cseréknél a török törvények szerinti ingatlanforgalmi adót, a tapu illetéket szedték. 1570 körül a református hit elterjedésére utal a szent vacsora kiszolgáltatására szolgáló aranyozott pohárba vésett 1570. évi keltezés is: ,,ha török támadás jött a mohácsiak a szigetbe vették magukat, s a református lelkész vezetésével elbújtak, aki a kelyhet, mint a gyülekezet szimbólumát vitte, s őrizte. A török pusztításait, a szomorú eseményeket színes leírásaik alapján sokszor felnagyítva és általánosítva ismertük meg."

i;} De következményeik pontos, egyes tájankénti, vagy helységenkénti differenciált felmérésére eddig történettudományunk még nem kellő gondot fordított. A legkegyetlenebb pusztulás a török, vagy más seregek nagy hadjáratai alkalmával érte a lakosságot, öldöklés, rabszedés és gyújtogatás hiteles mértékét, azonban csak a hadjáratok nyomában készített egykorú török adóösszeírásokból lehet elkészíteni, mivel más lejegyzések legtöbb helyen nem készültek. A török seregek legsűrűbben a Duna jobbpart felvonulási útvonalán, Eszék és Buda között, mindig Mohácson keresztül fordultak meg. A mohácsi lakosságról készített táblázat a török fejadó és a tizedösszeírásokon kívül más utalásokat is figyelembe vett. A hódoltság ideje alatt a lakosság létszámáról a török fejadó adóegységének, a hanénak és a tized adók adóegységének, a kapunak, valamint a magyar dicalis porta adóegységnek az egybevetésével a következő táblázat készíthető. Év Hans Kapu Porta összes lakos 1544 190 (137) 1635 1547 226 150 — 1250 1554 239 — — — 1556 245 270 — 4050 1557 — 200 — — 1564 — — 31 — 1569 184 — — — 1571 153 — — — 1580 154 122 — 1830 1591 211 100 — 1500 1613 208 100 — 1500 1631 87 — — — 1641 81 — — — Mohács összes magyar lakosa, tehát 1544 és 1613 között 1250 és 1830 fő között mozgott Az 1544. évi fejadó összeírásban 190 adófizetőképes és 137 adófizetésre képtelen családfő került lejegyzésre, tehát együttesen 327 családfő közül, közel a 40%-a adófizetésre képtelen volt. A mezőváros adófizetésre képtelen zsellérei, cselédjei nyilvánvalóan a gazdák ingatlanjain, vagy a pusztákon laktak. Az összes lakosság kiszámításánál egy kiscsaládra öt főt és egy kapura 15 főt tételeztünk fel. Az ilyen számításnál a hane, fejadó egység fogalmában elég változó lélekszám mutatkozott meg. 1547-ben egy hane fogalmában 5 lélek, 1556-ban egy háne fogalmában 11 lélek, és az 1591. évi és 1613. évi háne fogalmában 7 lélek számítható ki. Ha az 15^6. évi kiugró adatot mellőzzük, mert ekkor Szigetvár első ostroma idején nagyon valószínű, hogy itt a menekülők száma mutatkozik meg. De a többi