Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Kardhordó Kálmán: Mohács mezőváros gazdasági és népességi viszonyai a XIX. század első felében

3517 kereszt — kétszeres adott 3821 pm szemet, 3320 kereszt 19 kéve kétszeres adott 3296 pm szemet. Míg tehát 1 kereszt tisztabúzából 0,79 pm, 1 kereszt kétszeresből 1,04 pm szemet nyomtattak.

13 A tavaszi vetemények közül első helyen a kukorica állt. A magisztrátus holdanként 10 pm csutás kukoricát tüntetett fel örökváltság tervezetében, amit a fentebb már említett indoklással legalsó határnak kell tekintenünk. Az 1900 hold tavaszi földből azonban csak elvben járt 2111 pm kilenced dézsma, ennél a mohácsiak kevesebbet adtak. (1826-ban 1449

; 1827-ben 1157 3

/

4 pmérőt.) Az uradal om kukorica bevételét növelni szerette volna, ezért 1837-ben azt a javaslatot tette, ha a városiak holdanként 1,5 mérő csutás kukoricát adnának, akkor ezt örökös szerződésben is kész rögzíteni. A hatvanasok tanácsa azonban ezt túlságosan soknak találta, ,,egyátaljában másfél mérő helett 3 nyolcada elfogadtatott, és így ha Mgos Uradalom ebben is megegyezne, örökös szerződés szabadon tétessen." Ezt viszont az uradalom tartotta túlságosan kevésnek, így nem jött létre a szerződés.

1/l Az őszi vetésterületet háromszor, a tavaszit egyszer szántották, s azt 4 ökörrel végezték, kölcsönösen kisegítve egymást. II. Lege/ők Mohács nagykiterjedésű legelőinek mennyiségéről a szántókénál kevesebb és pontatlanabb adatokkal rendelkezünk. Az 1828. évi összeírás nem közli a legelőterülét nagyságát, csak megemlíti, hogy a Sziget, ahol a mohácsiak legelőinek, rétjeinek legnagyobb része fekszik, évente ismételten ki van téve a Duna áradásainak. A városi oldalon 20 kaszáló rétje van, amit szárazság alkalmával legeltetésre s nem szénatermelésre használnak. Az 1838/39. és az 1839/40. évi Clavis adatai közt 600 hold feletti különbség van (2880, ill. 3505 hold), s a marha- és sertéslegelőt közli csupán, holott a mohácsiak lovaik számára is tartottak fenn külön legelőt. így valóságos mennyiségnek nem fogadhatjuk el a közölteket.

15 A püspöki uradalom is csak feltételezte a város legelőinek területét, azt csak körülbelül tudta. Ez kiviláglik az uradalom ügyvédjének az egyik per során tett megállapításából, mely szerint: ,,A Szigetben levő legelő több mint 28 ezer hold. A külső legelő, az ún. Rét, mely egész esztendőben szabad, tehet 1200 holdat. Az Osztás, vagy kaszálló rét, ez Szt. Mihály naptól Szt György napig szabad, tehet 800 holdat. . ."16 A fentebb már említett 1841. évi legelő elkülönözési per sem említi a legelők nagyságát! Hiteles felmérés nem is volt korábban, különben nem kérte volna az uradalom ,,az egész legelő mennyiségét kimutató Térkép meghitelesítését, valamint a legelő törvényszerű meghitelesítését." Sőt még ekkor sem létezett ilyen térkép E per bírói döntéseként vált jogosulttá cz uradalom a felmérésre: ,,. . . a legelő elkülönözéséhez megkívántató térkép elkészítése, úgy ennek a törvények nyomán leendő hitelesítése, s a törvényes szemle eszközlése kötelességéül tétetik" az uradalomnak. A városnak jó oka volt arra, hogy legelői nagyságát ne üsse dobra, mivel azok nagyságából következtetni lehet egyik fő jövedelmi forrásuknak, az állattartásnak mértékére. (Egy hold legelőre általában 2 marhát számítottak.) Szcitovszky János