Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

pusztításra, fejszékkel felszerelve. (A városban 6 tized volt, tehát 150 embert.) A tanúkihallgatási jegyzőkönyvből azonban kiderül az, hogy a város és a püspöki prefektus a báriak ellen közösen szervezték ezt az akciót.

107 Később már megfordul a helyzet, a püspöki tisztek szembehelyezkedtek a várossal, még akkor is, ha az említett két község más uradalomhoz tartozott. 1769-ben az uradalom elleni panaszok oly jelentősek voltak, hogy a város kénytelen volt beadványban kérni a püspököt, hogy sérelmeiket orvosolja. A panaszok a következők voltak: 1. az elosztott földből soknak igen kevés jutott, ezt az uraság nem hajlandó figyelembe venni. 2. „Noha kívül házak mindennap gyarapodnak, magunk be zárásával mégis semmi közönsiges terhet velünk nem viselnek, és mohácsi földön lévén köllenék censust fízetniek." (németekről van szó.) 3. A szigeten sokan a „külső helységekből" marhát tartanak, erdőket pusztítanak. 4. Az uraság sertései a kaszálókat pusztítják. 5. Nincs szérűjük, nem tudják a szalmát hol tartani. Kérik, hogy a Lánycsók által elfoglalt területet kapják vissza.

108 A helyzet azonban nem változott sokat, sőt a jogtalanul szedett bárány és méhdézsma ügyében sem érkezett válasz.

100 A helyzet egyre jobban kezdett elmérgesedni. Érdemes figyelemmel kísérni a városi jegyzőkönyv alapján a per további fejleményeit. A mohácsiak 1773. júliusában ismételten kérték a püspököt, hogy régi sérelmeiket orvosolja. ,,. . . régi időtől fogva — írják — szenvedéseket s károkat is (meg lehet hogy excellentiád az illyetim cselekedetrül talán informálva sincsen) tudniillik mindenfelől Határunknak megkissebbítését naprul-napra tapasztallyuk, úgy mint: alsó részrül kölkediek, fölső részrül egész Jenyét lancsukiak, Szigetben pediglen már jó részét Bács vármegyeieknek birtokában engedték. Hová is úgy mint Kölked felől Tekintetes Plenipotentárius Praefectus Uram az mindün a földek kiosztottak Mohácsiaknak az Insenért nem eresztette, úgy nem különben Jenyében is, kit Lancsukiak bírnak, úgy már az Szigetből is (mint tiszttartó uramtul mi napában értettük), egészlen ki rekeszteni akar: mi végre pediglen nem tudgyuk. Holott szeginy városunk lakosi sok számtalanok más vármegyékben földeknek fogyatkozási miatt kenyereket sarlóval, vagy pedig más keserves munkájukkal keresni kintelenítettnek . . ." Kérelmükre a püspök a következőt válaszolta: „Maradgyatok úgy mond eö fölségének kegyes resolutiója mellett, az mi pedig a szigetet illeti, hogy Bács vármegyeieknek baglya számra kaszálni pinzért megengedtem, eddig is volt és ennek utána is fog lenni, mert ususba volt, az Instantiát pedig az uraság széke által megvizsgáltatom, magát pedig az uraság is a Kegyes Resolutióhoz fogja tartani." A városi tanács tagjainak ezt a választ az uradalom emberei felolvasták, akkor a tanács visszatért a városházához, ülést tartott, ahol Trukli Fülöp bíró a következőket mondta: „Drága jó Uraim, Városbéli Uraimék. [me már magok füleivel hallották minemű Instantiát adtunk bé először is Praefectus Uramnak, hallották az Urak azt is, minemű választ adott első Instantiánkra Praefectus Uram. íme kívánságok és akarattyok szerént az egész városnak parancsolattyábul Nótárius Uram újra megcsinálta az könyörgő Instantiát, mely az Uruk előtt elolvastatott, jól tudják, hogy micsoda kérése volt benne az városnak, jól tudják azt is mi felől volt, mind előbbenyi, mind pediglen mostanában beadott Instantiák. Jelen voltak maguk az Urak. Jól hallották miket beszélt eő Excellenciája és minemő választ adott, azért lássák mit tévők lesznek az Urak, ne mondassék az, hogy az tanács csak maga akarattyá-