Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében
Természetes az, hogy ezek a görög és szerb kereskedők nem telepedtek itt meg véglegesen, csak addig tartózkodtak egy helyen, míg érdekeik úgy kívánták, sőt valószínű az is, hogy más városokban is volt házuk. A leggazdagabb kereskedőnek gazdagságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 3 inasa, 3 segédje és 2 szolgálólánya volt, Nikolics Tódornak (Theodor) nem is volt Mohácson háza, mégis ő volt a mohácsi kereskedők társaságának vezetője. Mohács pezsgő életére jellemző ennek a társaságnak egyik vallomás levele a városi tanácshoz 1777. április 20-án, melyben meghalt társuk Atanaczko Jankovics javaslata alapján Popovics Miklós balassagyarmati és váci kereskedőt meghívták társaságukba. Ez a Popovics Révkomárom és Esztergom hiteles polgára volt ekkor. A felsorolt helységek is bizonyítják, hogy hajós-kereskedő volt s több városban is lehetett háza, raktára. 86 Ezeknek a kereskedőknek a közreműködésével bonyolíthatta le a város üzleteit is, így 1791ben 291 forintért a pesti vásáron a jószágok vételét, 87 vagy 1799-ben a város részére zab és széna vásárlását Baján. 88 A XVlll. század második felében a város jelentős fejlődésnek indult. Erősödött az ipara, mozgalmas vásárai a kereskedőket a távoli helyekről is ide vonzották. Mindezek Mohácsot a környező mezővárosok fölé emelték. III. Mohács társadalmi szerkezete a XVlll. század végén A népesség alakulása A XVlll. század elején kialakult nemzetiségi megoszlás a század közepéig lényegében alig változott. A török megszállás elején még itt élő magyarság a bizonytalan helyzetben, a szigeten húzta meg magát. (Kismohács) Ezek a török kiűzése után visszaköltöztek a Duna jobb partjára és a város központjától délre telepedtek le. Korábbi helyükre a török alatt és a század végén, valamint a XVlll. század elején jelentős délszláv csoportok telepedtek le. A földesúr (püspök) támogatásával a református, őslakónak számító magyarság mellé katolikus magyarok is érkeztek Mohácsra a szerémségi püspöki birtokokról és Szebényből. 89 Mindezek mellett németek is éltek a városban, ezek azonban állami tisztviselők (Sóház), vagy iparosok voltak. Számuk azonban a görög kereskedőkkel együtt elenyésző volt. Az első jelentős változás a népességben a század második felében következett be. Ez egyrészt abból adódott, hogy a város gazdasági megerősödésével párhuzamosan az 50-es években többen kérték letelepedésüket Mohácsra, másrészt — és ez a jelentősebb — az uradalom nagyszabású telepítést folytatva, nagyobb számú németet telepített le a város szélén, ezzel megalapítva Külső-Mohácsot. A város nagyon nehezen egyezett bele ebbe, sőt első időben egyenesen ellenezte, megakadályozni azonban nem tudta. Nehéz képet alkotnunk az itt élő népesség számáról, hisz az összeírásokban feltüntetett gazdálkodók, illetve zsellérekadatai csaka hozzávetőleges lélekszámra engednek következtetni. Az 1784—87. évi népszámlálás analógiája alapján családonként átlag 5—6 személyt lehet számítani, s ez esetben a XVlll. század második felében a lakosság a következőképpen alakult:
