Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Bezerédy Győző: Mohács gazdasági és társadalmi szerkezete a XVIII. század második felében

Év Gazdák Zsellérek özvegyek összesen Becsült népesség 1752 209 148 13 370 1850­-2220 1772 450 101 24 575 2875­-3450 1773/74 510 66 63 639 3195­-3734 1778 559 62 73 694 3470­-4164 1782/83 505 106 — 611 3055­-3666 1784/87 444 380 — 834 4170­-4698 ül) Ha az első öt összeírás adataiból következtetett népességet elfogadjuk, 32 év alatt a népesség megduplázódásáról beszélhetünk. Szembeötlő a zsellérek számá­nak jelentős megnövekedése. Ezt azonban nem lehet kizárólag a püspök által tele­pített németség „számlájára írni". Jelentős számban telepedtek le ezen a szerve­zett formán kívül is. 91 A zsellérek és a gazdák számának alakulása tekintetében még érdekesebb a kép. A mezőváros és a püspök között folyó évtizedes per bizonytalansága és a te­temesen megnövekedett költségek folytán több gazda elköltözött a városból és he­lyükre zsellérek telepedtek le. Nem szabad itt figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a városban élő kézművesek, iparosok jelentős része éppen zsellér volt, és kez­detben nem is gondoltak arra, hogy jövedelmüket földterületek szerzésébe fektes­sék, és ezzel a gazdák sorába emelkedjenek. Lehetőség is kevés volt erre s törekvé­sük az volt, hogy szőlőterületek vásárlásával biztosítsák vagyonukat. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom