Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei
A front közeledtével a helyzet fokozatosan súlyosabbá vált. A lakosság félelme is egyre növekedett. Ez főleg akkor következett be, amikor a német katonaság kezdett berendezkedni az erős védelemre. A német katonaság már a nyár folyamán nagyszabású lőgyakorlatokat tartott (Aug. 9. 10, 11, 16, 17. 18-án) a Halena-féle malom és az Újvárostól nyugatra elterülő határrészen. 25 Az igen jelentős lőgyakorlatokból is nyilvánvalóvá vált az, hogy a németek ezt a területet jelentős erőkkel akarják megszállni s a védelemben a Dunának fontos szerepet szántak. Időközben a szovjet csapatok kiértek a Duna vonalára (október 25-én). A község a frontvonalba került. Megkezdődött a harc a szigeten levő szovjet katonák és a parton védelemben levő német csapatok között. November 2-án az itt tartózkodó német parancsnok utasította a falu vezetőit, a frontvonallal kapcsolatos legfontosabb tennivalókra. Ezzel elrendelte a hadiállapot bevezetését. Az utasítás a következőket tartalmazta: 1. este 5 órától (17 óra) reggel 6 óráig civil az utcán nem tartózkodhat. 2. Figyelni kell, hogy a Duna túlsó oldaláról a község lakosságát az ellenség lehetőleg ne láthassa, ezért a belátható helyeken a Duna vonalától 1 km. szélességben szabad területen senki se mutatkozzék, de ez nem jelenti azt, hogy a község területén nem szabad közlekedni, azonban mindenki csak úgy közlekedjen, hogy a szigeti oldalról ne lássák. A katonai állásokat senki se közelítse meg, mert aki az állások közelében jár, az kiteszi magát az agyonlövetés veszélyének. 3. A Dunán átkelnie senkinek sem szabad, azon kívül jeleket sem szabad azon keresztül leadni, még akkor sem, ha azzal esetleg a rokonokat akarná értesíteni. 4. Idegeneknek a községben csakis a csendőrparancsnoknál, vagy a német katonai parancsnokságnál történt jelentkezés után szabad 1 órán túl a községben tartózkodni. Az utasítás a tilalom megszegői ellen a legkeményebb rendszabályokat helyezi kilátásba. Valószínűleg azonban a lakosság az utasításokat nem tartotta be, mert november 7-én újabb rendelkezés érkezett hasonló tartalommal a német parancsnokságtól. 2 " A szovjet csapatok túlparti jelenléte szemmel látható tény volt, a lakosságot már alig lehetett ámítani arról, hogy a német csapatok véglegesen, vagy akár huzamosabb ideig meg tudnák vetni a lábukat a jobbparton vagy arról, hogy a folyón átkelve vissza tudják foglalni az elveszett területeket. Látszólag még ezek után is az élet a rendes kerékvágásban mozgott, a községházán még működött a hivatal, de már egyre csökkenő adminisztrációval. Igen érdekes az, hogy milyen kevés szó esik arról, hogy a túlsó parton már a szovjet csapatok tartózkodnak. A község irattárában mindössze egyetlen olyan irat található a főjegyző aláírásával, aki mint iskolaszéki elnök így rögzíti ezt a tényt a tanfelügyelőnek írt hivatalos levelében: „ad 2885/1944. számú rendeletére sajnálattal kell jelentenem, hogy községemben a Duna balpartját, a szigetet orosz haderők tartják megszállva, így az ottani községi elemi tanyai népiskola ügyeinek intézése ezidő szerint kezeinkből kiesett." (1944. nov. 15-én.) 27 A szovjet csapatok apatini és kiskőszegi hídfők létrehozása után kemény harcok árán egyesítették a két hídfőt, majd azt kiszélesítve, megkezdték a megye felszabadítását. A 4. gárdahadtest miután befejezte az átkelést Mohácsnál, Észak-felé fordult. A Dunaszekcsőn tartózkodó németek a szemben lévő szovjet csapatok átkelését várták, úgy is építették meg az állásaikat, (a lakosságot vezényelték ki a munkálatokra) ennek megakadályozása érdekében süllyesztették el a Liget kishajót, a két kompot, a dunai malmokat. Amikor azonban a Mohács felől érkező csapatok a község alá értek, rövid, de igen heves utóvédharc után (Vásártér és Böde térségében) feladták állásaikat és sietve visszavonultak. A németek eltávozása előtt többen elmenekültek a községből, de a kiürítési parancsot a lakosság nem teljesítette. A községháza csomagolt és Pécsváradra menekült. 28 A főjegyző már jóelőre szabadságolta magát és eltávozott a községből. 29
