Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Bezerédy Győző: Dunaszekcső felszabadulása és a demokratikus átalakulás kezdetei

Vízszint felett, sok ablak zúzódott össze és számtalan egyéb géppuska találat érte a hajót. Az anyagi kárt szakértő hiányában megállapítani nem tudom."

19 Valószínű a másodiki légitámadásban résztvevő gépek részei lehettek az ugyanezen a napon lezajlott nagy Budapest elleni légitámadásnak, melynek során 712 repülőgép bombázta a fővárost.

20 Annak ellenére, hogy ezek a támadások az első kivételével nem érték a községet, a helyzet nagyon veszélyes volt. Ezért fel kellett készülni a légoltalomra. Felsőbb utasításra a községben 3 vízgyűjtőt is építettek,

21 intézkedtek a csökkentett közvilágítás bevezetéséről is.

22 A legszigorúbb intézkedések az „ellenséges" lelőtt repülőgép megmenekült személyzetével, vagy esetleges ejtőernyősökkel kapcsolatos. Dunaszekcsőn is kihirdették a lakosság tennivalóit ezekben az esetekben. „Ejtőernyővel leszállott és elfogott ellenséges repülő honvéd alakulatok beérkeztéig egymástól elkülönítve, szigorú őrizet alatt tartandók. Elfogás esetén a foglyok azonnal a legalaposabban megmotozandók, nehogy valamilyen honvédelmi szempontból értékes dolgot, térképet, iratokat, fényképeket, fényképező gépeket eldobhassanak, vagy megsemmisíthessenek. Különösen fontos az ellenséges ejtőernyősök leszállásának a lehető leggyorsabb jelentése..." Nyilvánvaló az, hogy a partizánok, diverzánsok, hírszerzők bevetésétől tartottak a leginkább. A front közeledésére megjelentek a menekültek is, akiket állandóan nyilván kellett tartani, mozgásukat állandóan figyelni kellett.

23 Szeptember 30-án még a legelőn tartózkodó állatok védelmét is igyekeztek megszervezni a légitámadások ellen.

24 A megszálló német csapatok dunaszekcsői parancsnokának utasítása a lakosság tennivalóiról a frontvonalon.