Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

azonnal jelentkező túlkínálatot és a gabonatermést céltudatos elosztással kívánták piacra vinni, hogy a termelő ne legyen kiszolgáltatva a piac szeszélyeinek. A Dél-Magyarországi Gazdatárház Szövetkezetet Barcson a dél-dunántúli gazdák egy csoportja alakította meg az Alsó-Dunántúli Mezőgazdasági Kamara és a Somogy vármegyei Gazdasági Egyesület tá­mogatásával. A földművelésügyi minisztérium a barcsi mintájára 400 gabonatárház létesítését vette tervbe meglevő raktárak felhasználásával és az akció lebonyolítására a Futúra országos szö­vetkezet kapott megbízást. Úgy tervezték, hogy az országos lisztkísérleti állomás javaslata szerint termelési kerületekre osztják be az országot és minden kerületnek meglesz a maga saját búzafajtája. 24 A barcsi gazdatárház a gabonanemüeken kívül egyéb termények exportjának a lebonyolí­tását is vállalta. Dél-Somogyból mintegy 1300 vagon burgonyát szállított Olaszországba, ahol a fő felvevő helyek Trieszt, Fiume, Milánó, Genova és Nápoly voltak. Mivel a Baranya megyei elfajzott, elsatnyult burgonya nem volt exportképes, a burgonyafajta megjavítása céljából Szabolcs megyéből szereztek be „Ella" vetőburgonyát. A súlyos gazdasági helyzetbe jutott termelőkön baromfi-, tojás- és borexport útján kí­vánt a kormány segíteni, gondolva, hogy a baromfi, tojás és bor még némi jövedelmet hoz­hat a gazdáknak. A baromfitenyésztés fellendítése céljából a földművelésügyi minisztérium fajbaromfi törzseket osztott ki a gazdák között. A Brüsszelben tartott tojáskereskedelmi diplomáciai konferencián Magyarország is részt vett. Mivel azonban a konferencia elren­delte az exportra szánt tojásokon a származási hely megjelölését, a tojáskereskedelmi egyez­ményt Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Törökország nem írták alá. Németországban a magyar tojást ugyanis lebélyegzés nélkül is átvették. A magyar borokkal kapcsolatba az volt a hazai vélemény, hogy kellő propaganda hiánya miatt szorultak háttérbe a külföldi piacokon. Elkezdték tehát a magyar borok propagan­dáját a nagyobb és kisebb országokban. A finnországi propagandára három hónap alatt 15000 pengőt költött a kormány. 25 Magyarország felvevő piacai voltak a válságos években Ausztria, Csehszlovákia, Német­ország, Svájc, Olaszország, Lengyelország. Hazánknak érdeke volt, hogy ezekkel az orszá­gokkal áruforgalmi szerződéseket kössön és ezeket a szerződéseket évről-évre megújítsa. Ausztria felé Osztrák-Magyar Kölcsönös Áruforgalmi Irodát létesítettek, amelynek két oszt­rák és két magyar tagja volt. A súlyos mezőgazdasági válság arra kényszerítette az agrárjellegű országokat, hogy ter­mékeik értékesítését egységesen szervezzék meg. Először a jugoszlávok és a románok kezd­tek egymással ilyen célú tárgyalásokat. Ugyanakkor Magyarország olyan javaslatot tett a szomszéd államok felé, hogy létesítsenek közös agrárkartellt. Varsóban 1930 szeptemberében összehívták a keleteurópai államok agrárkonferenciáját, ame­lyen Bulgária, Jugoszlávia, Magyarország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Csehszlovákia vettek részt. Ezek az államok valamennyien tőkeszegénységgel küzdöttek, s nemcsak az nehezítette gazdasági helyzetüket, hogy az ipari államok magas vámokkal zárkóztak el termékeik elől, hanem az is, hogy az értékesítés területén egymás ellen kiélezett versenyt folytattak. Most a konferencián határozatot fogadtak el agrárexportjuk összehangolásáról, a gabona- és állatexportjuk statisztikájának egymás közti egyeztetésről, az állategészségügyi intézkedések kibővítéséről, az agrárhitelek egységesítéséről, a keleteu­rópai államok agrárkonferenciájának évenkénti összehívásáról. Még ugyanebben az évben összeült a belgrádi agrárkonferencia, amelyen négy állam írt alá egyezményt: Jugoszlávia, Magyarország, Lengyelország és Románia. Ebben mindegyik állam kötelezte magát, hogy országos szervezetet létesít a termékekben a rendelkezésre álló exportfölöslegének megállapítására. Megállapodtak abban is, hogy külföldre csakis a létre­hozandó közös központi eladási iroda által megállapított árak és feltételek mellett szállíta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom