Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

nak mezőgazdasági termékeket. A közös együtműködés kezdetének az időpontját 1931. július l-ben állapították meg. A kenyérgabona értékesítését az exportnehézségekkel szemben úgy akarták elősegíteni, hogy egy részét takarmányozás céljára fordították. Abraktakarmányból különben is behozatalra szorult az ország. Búza és rozs pedig bőven termett, mert a gabonaneműek vetésterülete lényegében a válság évei alatt sem csökkent, hiszen a kenyérgabona termesztését a kormány a boletta rendszer fenntartásával, mindvégig dotálta. Egy mázsa exportált búza ára pedig annyi volt, mint amennyibe került egy mázsa külföldről behozott kukorica. A Bács-Bodrog vármegyei Gazdasági Egyesület határozati javaslatát támogatva, a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület is arra kérte a kormányt, hogy a külföldön alig értékesíthető búza és rozs nagy részét denaturálva, takarmányként hozza forgalomba a külföldről be nem engedett takarmányfélék pótlására.

26 Ezt a javaslatot a kormány is magáévá tette, hiszen az állattenyésztést mint termelési ágat fejleszteni kívánta. A földművelésügyi minisztérium 1931. májusban forgalomba hozta a takarmánybúzát, amely eozinnal volt denaturálva, pirosra festve. Az ára 13 pengő volt és boletta mentesen lehetett vásárolni. A konzervatívabb gazdák eleinte idegenkedtek a „piros" búza felhasználásától, úgyhogy a kormánynak ennek népszerűsítése céljából propagandisztikus előadásokat kellett tartatni. Takarmányozásra lehetett felhasználni a rozsdakárt szenvedett, vagy általában a gyengébb minőségű búzatermést is. Ezek az intézkedések valóban csökkentették az exportra kerülő kenyérgabona mennyiségét és fejlesztőleg hatottak az állattenyésztésre és állatexportra, amelynek lebonyolítása közel sem ütközött olyan nehézségekbe, mint a kenyérgabonáé. Hogy azonban végérvényesen véget lehessen vetni a gazdasági válságnak, világviszonylatban volt arra szükség, hogy helyreálljon az egyensúly a mezőgazdasági és ipari termelés, valamint az áruközvetítést végző forgalom, kereskedelmi felvásárlás között. Ki kellett egyenlítődni a jövedelem elosztódásnak az egyes gazdasági ágazatok között. A termelésnek összhangba kellett kerülni a fogyasztással, a kínálatnak a kereslettel, a felborult világpiaci rendnek vissza kellett állnia. A kapitalizmus gazdasági rendszerében azonban ez nem történhetett meg egyik napról a másikra. Éveknek kellett eltelni, hogy a válság hullámverése, a piacok háborgása lecsituljon és az egyes államok közötti, viszonylag zavartalan kereskedelem helyreálljon. JEGYZETEK 1 Kisgazdák Lapja, 1930. ápr. 20. — 6. oldal. 2 O. L.-F. M. ált. - 1933. - 41. tétel. - 3416. ikt. szám. 3 BmL. Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület, 1908/1931. szám. Németbóly (ma Boly) községre vonatkozóan a jegyző külön feltüntette a kisbirtok és külön a hercegi uradalom termésátlagát. 4 A drávaszabolcsi kendergyárra utalt a gazdasági egyesület felhívása, amely még a század elején létesült, és Harkányfürdő hőforrás vizét használta a kender és len áztatására. 5 A mezőgazdasági kamarák későbbi területi beosztását a 3725/1937. F. M. számú rendelet határozta meg. 6 BmL. Baranya vm. Gazdasági Egvesület, 1608/1929. szám. ' Uo. 1597/1929. szám. 8 Uo. 1746/1929. szám. ,J Uo. 1607/1929. szám. 10 Kisgazdák Lapja, 1929. máj. 29. szám. — 2. oldal. 11 Uo. 1931. máj. 17. szám - 1. oldal. 12 Uo. 1929. jún. 22. szám. — 2. oldal. 13 Uo. 1931. nov. 22. szám. - 1. oldal. 14 BmL. Baranya vm. Gazdasági Egyesület, 1373/1930. szám. 15 Dunántúl, 1932. ápr. 7. szám. — 3. oldal. 16 Kisgazdák Lapja, 1930. júl. 27. - 3. oldal.