Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE LEGÚJABBKORI TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Az 1929—1933. évi világgazdasági válság hatása a Dél-Dunántúlon

feleslegek, fontossá vált a búza minősége, vagyis hogy melyik liszt használható sütési célra és melyik nem. A válság éveiben végeredményben minden állam tett olyan intézkedéseket, amelyek a saját gazdasági érdekeit védték. Ausztria a mezőgazdasági vámok emelését határozta el a saját mezőgazdaságának a védelmére. Az osztrák kormánynak ez az intézkedése Magyarországra hatott kellemetlenül, mivel hazánk mint agrárállam, kizárólag a mezőgazdaságra volt utalva. Ausztria viszont annyit tudott ipari cikkeiből exportálni, hogy ezzel némileg enyhíteni tudta a gazdasági krízist. Németországban pedig külön „kenyértörvényt" léptettek életbe, minek kapcsán felemelték a kenyérgabona kiőrlési százalékát és engedélyezték, hogy a kenyérbe 10 százalék burgonyakeményítő lisztet lehesen belesütni. A magyar búzaexport zavartalanabb lebonyolítása céljából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) azt javasolta a kormánynak, hogy cséplés után vásárolja fel a magas sikértartalmú búzakészleteket és azokat minél előbb szállítsa ki tárolás céljából azokba az országokba, amelyekkel búzaexportra szerződéses megállapodásunk van. Ha ugyanis e kiváló minőségű búzamennyiséget az itthoni malmokban raktározzák, megtörténhetik, hogy ezt olcsó áron malmaink felemésztik és kevésbé jóminőségű, de belföldi fogyasztásra még mindig igen jó gabona visszamarad, amelynek kedvező áron való külföldi értékesítése igen nagy nehézségekbe ütközik.

23 A magyar búza jó hírnevének visszaállítása céljából a földművelésügyi minisztérium elsőrendű feladatnak tartotta a többtermelésből a minőségi termelésre való áttérést. Ennek érdekében a minisztérium különféle intézkedéseket tett. Felállította a gabona- és lisztkísérleti állomásokat, a minőségi gabona megkülönböztetése céljából ún. márkázási javaslatot terjesztett a képviselőház elé. Olcsó és hosszúlejáratú külföldi kölcsönt kívánt felvenni a mezőgazdaság megsegítésére. Német, francia és angol nyelven ismertető füzetet adtak ki a magyar búza jó minőségéről. Gabona helyett növelték a feldolgozott termékek és állatok kivitelét. Nagy veszteségek árán tudta a kormány fenntartani a tejfelvásárlást és a vaj exportját. Nagy problémája volt a tejvállalatoknak a fölözött tej és a túró értékesítése. Mind a kettő szinte eladhatatlan volt. A termelőket arra szólították fel, hogy a tejcsarnokoktól vegyék vissza legalább 2 filléres áron a fölözött tejet és ha ezt angol sertések takarmányozására fordítják, a ráfordított összeg szépen meghozza a hasznát, a tejvállalatokat pedig nagy gondtól szabadítják meg. A válság éveiben egészen más volt a helyzet Magyarországon a tengeritermesztcssel. Csak jó esztendőben termett az országban annyi tengeri, hogy exportra is jutott belőle. Átlagtermés vagy különösen gyengébb termés esetén behozatalra volt szükség, rendszerint Jugoszláviából és Romániából. Ha az ország egyik felében volt csak gyenge termés, a másik felében pedig bőven termett kukorica, belső szállítással ki lehetett egyenlíteni a különbséget. De ilyen esetben is nagyon megdrágította a szállítást, hogy igen magas volt a vasúti tarifa. Ha pl. a Tiszántúlra kellett a Dunántúlról kukoricát szállítani, ez többe került, mintha Jugoszláviából vagy Romániából hozták be az import kukoricát, megfizetve a mázsánkénti 2 aranykoronás vámot. Ilyen esetben amíg az ország egyik részében nem lehetett értékesíteni a tengerit, az ország másik részét külföldi kukorica árasztotta el éppen a magyar szállítás drágasága miatt. Baranya vármegye Gazdasági Egyesületének közgyűlése — magáévá téve Zala vármegye Gazdasági Egyesületének határozatát — már 1929 végén javasolta a vasúti fuvardíjak leszállítását, valamint egy gabonaraktár hálózat kiépítését. Az utóbbival az értékesítésnek a termelőkre nézve katasztrofális nehézségeit gondolta leküzdhetőnek az egyesületi közgyűlés. Barcson hamarosan meg is alakult a Dél-Magyarországi Gazdatárház Szövetkezet. Azzal a céllal hozták létre, hogy a termelők függetleníthessék magukat a gabonaárakkal kapcsolatos spekulációtól. Meg akarták akadályozni a termelés betakarítása után, tőke és hitel hiányában