Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez

végzése szerint) már az előadás elhangzásakor be kell nyújtani. Kéri, hogy az \nonymus időkoráról szóló értekezés pontos címét hétfőig juttassa el hozzá. Az első eredetiben megmaradt Arany János-levél 1865. február 2-án Pesten kelt (válaszként Mátyás levelére). Arany kérdezte, hogy nem lesz-e rövid az idő, ha előadását február 13-ára bejegyzi. A második levélben (Pest, 1865. február 24.) értesítette Mátyás Flóriánt, hogy fölolvasását március 13-ra tűzte ki. A következő levélben Arany János (Pest, 1866. december 21.) azt tudatta Mátyás Flóriánnal, hogy az előbb jelentkezett értekezők visszalépése miatt az ő történelmi előadását január 7-re másodiknak bejegyezte. A negyedik levél az MTA formanyomtatványa, amelyben köszönetet mondanak a Magyar nyelvtörténeti szótár 1. füzetéért. Az 1869. szeptember 30-án kelt levélben Arany János kérdezte, hogy az október 4-re kitűzött előadásáról nem lép-e valami okból vissza, mert különben az ülés mások visszalépésével előadó nélkül maradna. Az utolsó levél (Pest, 1871. május 5.) szintén formanyomtatvány. Az Akadémia köszönetét fejezi ki a Magyar nyelvtörténeti szótárkísérlet két példányáért. Mátyás Flórián családi levelei közül öt található a Baranya megyei Levéltár gyűjteményében. Abból az időből is fennmaradt néhány levél, amikor ügyvédként, aljegyzőként és, 1863-ban törvényszéki ülnökként dolgozott. így Szalay Nikodemus értesítette 1862. február 10-cn, hogy statáriális bíróságot állítottak föl a megyében a rablók, rablógyilkosok cs gyújtogatok ellen. A bíróság elnökségébe őt is beválasztották. Szintén ezekből a levelekből derült ki az is, hogy a „Nézeletek Isten létezése fölött a reflexió álláspontján" c. művét a helyi cenzor nem engedte kinyomtatni. Sajnos a továbbiakból nem derült ki, hogy miért nem engedtek 1850. körül egy vallásos témájú könyvet megjelentetni, s a mű kézirata is elkallódott. 1866-ban országjáró körútra indult azzal a céllal, hogy ,,a hajdani magyar, székely, kun, besenyő nevezet alatt ismert népcsalád mai maradványainak nyelvét saját lakóhelyükön tanulmányozza". Útjára ajánlólevelet kért és kapott a királyi tárnokmestertől, Besenyei Páltól és a Belügy Minisztériumtól. Szakmabeli tekintélyét tükrözi, hogy Németi Kálmán, aki akkor ősirodalmi örökségünkben kutatott, levelében bejelentette, hogy szeretné tiszteletét tenni Mátyás Flórián előtt, mielőtt elmenne a British Múzeumba tudományos munkájához adatokat gyűjteni. (Budapest, 1899. május 12.) Kemenes Ferenc veszprémi káptalannak írott levelében (1893. február) Mátyás Flórián elmondta, hogy milyen nehézségekkel járt Pécsett különböző művek kiadása, annak ellenére, hogy három nyomda működött. Fölhívta a káptalan figyelmét most készülő vallásos témájú munkáira. MÁTYÁS FLÓRIÁN NAPLÓJA „Iter in Itali am" 1834. augusztus 6-án hajnali négy órakor elindult Pécsről Szigetvárra, ahova két órakor ért. Innen Istvándi községbe ment 7-én, majd tovább Babócsára, nyolc órakor érkezett meg. Szentivánra 11-én öt órakor éjszakai út után, majd 13-án Verbovecre reggel hat órakor szintén éjszakai út után érkezett. Zágrábba 14-én tíz órakor, Jaszka városába 17-én két órakorért. „Károlyvár, 1. statio. 19-én egy kövön Bodor nevét írva találtam, a magamét is odaírtam, itt kaptam ételt hús nélkül. Ez a második korcsma, hol bort nem ittam. Csak ezüst pénz kelen-