Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban

PÉCS ORGONISTÁI ÉS ORGONAÉPÍTŐI A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN SZIGETI KILIÁN Pécs középkori orgonistáiról és orgonaépítőiről fennmaradt adataink rendkívül fontosak a magyar orgonaépítés történetében. Ha mennyiségükben talán nem is, de jelentőségükben föltétlenül felülmúlják más városaink hasonló tárgyú emlékeit. A pécsi székeskáptalan orgonista kanonokjáról már 1340-ben hallunk.

1 1450-ben ismét értesülünk a székesegyházban orgonistáról.- Sajnos, mindkét esetben a név említése nélkül. Ezzel szemben a 15—16. század fordulóján Stek (Steck, Stöckl) János kanonok személyében a magyar középkor egyik kiváló orgonistáját és orgonaépítőjét ismerjük meg széleskörű dokumentáció alapján. Az alábbiakban elsősorban az ő személyével foglalkozunk. A Stek család valószínűleg Zsigmond királyunk uralkodása (1387—1437) idején költözött Magyarországra. Zsigmond, mint a Prágában székelő luxemburgi IV. Károly német császárnak fia, élénk kapcsolatot teremtett Magyarország és Csehország, Szászország és Szilézia között.

:i Mivel a Stek család első ismert tagja, Stek János mester a 15. század elején Zsigmond környezetében szoros együttműködésben állott a csehszász eredetű Uski Jánossal és más vezető emberekkel, —továbbá mivel a családnak később is kapcsolatai voltak Szászországgal, valószínűleg szász eredetűnek kell őket tartanunk.

1 Magyarországra költözve az utódok szétszéledtek felvidéki városainkban. Bártfán élt Stek Lénárd kovácsmester és hasonló nevű fia, Stek Lénárd, a nagy reformátor. Ő terjesztette el a szepesi városokban az új vallást. Wittenbergben tanult, ismeretségben állott Luther Mártonnal és Melanchtonnal. 1538-tól iskolamester volt Bártfán.

5 Késői utóda Stek Péter festő, a bártfai egykori evangélikus templom főoltárképének művésze.

0 Körmöcbányán működött Stek Konrád, mint a város jegyzője. 1435-ben ő erősíttette meg Zsigmond királlyal a város privilégiumait.' Nem tudjuk, milyen fokon volt rokona a körmöcbányai Stek János, aki 1462-ben a bécsi egyetemen tanult, majd mint véglesi tiszt, ill. pozsonyi, később soproni városi jegyző ismert.

8 Leányán, Ilonán keresztül a Zolnay családnak őse.

9 Körmöcbányán élt Stek Gáspár kamaragróf és a város jegyzője.

10 Testvére volt Stek Boldizsár. Minket most tanulmányunkban az ő családja érdekel. Stek Boldizsár ugyancsak jegyző volt Selmecbánya szabad királyi városban. (Kb. 1478tól haláláig, 1522-ig.) Mint kereskedő és dúsgazdag bányabirtokos a város tekintélyes polgárai közé tartozott. Összeköttetésben állott a bányákban anyagilag érdekelt Thurzó családdal és a Fuggerekkel. Olyan vagyonra tett szert, hogy befolyását a királyi udvarban is érvényesítette.

11 Amikor Mátyás király 1478-ban Beatrixszal Selmecbányára látogatott, Stek Boldizsár, a város jegyzője ott volt a fogadáson. Ekkor ismerkedett meg Beatrixszel.

12 Mivel a bányavárosok a királyné jövedelmét képezték, így Steknek kapcsolata volt Candelái Anna és Habsburg Mária királynékkal is. De ugyanakkor összeköttetésben állott Werbőczi István nádorral és más országos előkelőségekkel. Boldizsár 1513-ban kieszközölte II. Ulászló királynál Selmecbánya régi városi és bánya-kiváltságainak megújítását ill. megerősítését, amivel nagy szolgálatot tett a városnak. A város éreztette iránta való háláját, s élete végéig megtartotta jegyzőjének.

13 Műveltségét fokozták itáliai utazásai. Útközben sok könyvet vásárolt, főleg itáliai kiadványokat. 100 aranyforintot költött könyvtárára. Volt klavikordja, ami zenei érdeklődését bizonyítja. Ősei hitét mindvégig megtartotta, akkor is, amikor északi városaink német lakossága, köztük rokonai, az új hitre tértek.

11 Stek Boldizsár sokoldalú udvari kapcsolatai közül tanulmányunk szempontjából leg-