Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Szigeti Kilián: Pécs orgonistái és orgonaépítői a késő középkorban
fontosabb a Beatrix királynéval való ismeretsége. Ez az 1478-as látogatás alkalmával kezdődött. Mátyás halála után Beatrix rendszerint Esztergomban tartózkodott, ahol öccse, Hippolyt volt érsek. Boldizsár sokszor felkereste az özvegy királynét, és ő is többször küldött levelet Selmecbányára Boldizsárnak. 15 Nagyon valószínű, hogy Beatrix útján juttatta be Boldizsár három fia közül a legidősebb Stek Jánost a királyi udvarba. János ekkor javadalomként egy pécsi kanonoki stallumot kapott. Ennek 1494 előtt kellett történnie, mert ebben az évben már mint pécsi kanonok ment megbízásból a király levelével Temesvárra. 1 " A kanonoki stallumnak Stek János csak javadalmát élvezte, de nem tartózkodott Pécsett. Budán élt, mint Grünpeck Józsefnek, a királyi orgonistának tanítványa és segítsége. Grünpeck József Paul Hofhaimernek, a kor legnagyobb hatású orgonistájának zenei köréhez tartozott. Mint igazi reneszánsz polihisztor: orgonista, matematikus, orvos és pap volt egy személyben. 17 Hofhaimer és általában a kor orgonistái orgonaépítéssel is foglalkoztak. Úgy látszik Grünpeck József is. 18 így Stek János egyaránt tanulhatott tőle orgonálást és orgonaépítést. De volt ekkor Budán Grünpecken kívül több más kiváló orgonaépítő. így Szécsényi Miklós, akit a nagy Bakócz Tamás esztergomi érsek emelt fel és állított egyházmegyéje orgonaépítő szolgálatába. Később Musicus Regius, királyi orgonista lett (1510). — Ott volt továbbá az olasz származású Nápolyi Gergely, akit Beatrix hívott még Mátyás idejében Magyarországra. — Budán működött az a Gergely nevű brassói pap, akit 1516-ban Lőcse város hívott meg orgonistának. — Ismételten dolgozott a főváros környékén a 15—16. század fordulójának tehetséges pálos orgonaépítője, Szondi János. 19 Mesterekben tehát nem volt Budán hiány, és így Stek János szerencsés körülmények között, eredményesen töltött el kb. két évtizedet a királyi udvar környezetében. Stek János apja, Boldizsár befolyását éreztette az udvari zenészek fölött is. Közbenjárásának köszönhette Szécsényi Miklós, hogy a többi budai orgonistával szemben őt nevezte ki II. Ulászló királyi muzsikusnak, amint ezt Szécsényinek 1510-ben Stek Boldizsárhoz Selmecbányára írt leveléből tudjuk. 20 Boldizsár segítette orgonista állásba Pécsett saját fiát, Jánost. Beszélt Nyugatszentgyörgyi Andrással, a pécsi Szt. Bertalan plébánia templom ,,Fürdős Mária" oltárának altarista papjával, aki megígérte, hogy biztosítja Stek János számára a Szt. Bertalan templomban megüresedett orgonista állást. 2 ' Az ígéretben bízva Stek János 1513. húsvéthétfőn elhagyta Budát, és a Dunán lehajózott Pécsre. Ott azonban csalódás érte, mert András nem intézett el semmit. A Szt. Bertalan templom plébánosa örült ugyan Stek jövetelének, a falusi templomatyák azonban nem akartak elegendő javadalmat biztosítani. De Balbi Jeromos Cantor-kanonok 22 közbejöttével a dolog végül is jobban sikerült, mint Stek János remélte. Minderről élményszerűen számol be 1513-ban apjának Selmecbányára írt német nyelvű levelében, amelyet magyar fordításban közlünk. 23 ,,A kiváló és bölcs Stek Boldizsár Úrnak, Selmecbánya ezidő szerinti jegyzőjének, szeretett Apámnak. Gyermeki szeretettel és készséges engedelmességgel! Tudja Apám Uram, Isten kegyelméből friss és egészséges vagyok. Különös nagy öröm volna számomra, ha magáról is ezt hallhatnám, hogy feleségével, nővéremmel és testvéreimmel (Hansl-lal és Rupl= Ruperttal) együtt friss és egészséges. Tudatom magával, Apám Uram, hogy orgonista lettem Pécsett a várban. Törökkel, püspök uram helyettesével leszerződtem egy évre 20 forintért és étel-italban való ellátásért magam és egy fujtató számára, valamint magamnak és szolgámnak egy nyári ruháért. Mondtam ugyan Töröknek, hogy ennyiért nem tudok szolgálatára lenni, adjon nekem a munkámért 25 forintot, egy nyári és egy téli öltönyt és ételben-italban való ellátást, de
