Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története
kat költségesnek találták, elhalasztották.3 A korábban említett tettyei vízkeresés eredményes volt, a vízhiányt, ha átmenetileg is, megoldotta. A Novák-féle tervrajzon a C, A, F szakasz a Kaposvári utcai forrás vezetékének egy része. Az új szakaszt az A, B pontok közé tervezték. A vizet a B helyen egy négy lábnyi vízmélységű kút gyűjtötte volna össze. A vezeték kezdete és az A pontban feltüntetett gyűjtőmedence között a tervezett szintkülönbség két lábnyi. A Szeminárium vízvezetéke a G-vel jelzett helyen adott a Kaposvári utcai forrás vízvezetékének és azon keresztül a városnak vizet. Feltűnő a tervezett új szakasz (A, B) és a Káptalan-utca 4. számú ház udvarán feltárt kút-alagút rendszer közötti hasonlóság. A harmadik vízvezeték a Székely Bertalan út 10. számú ház kertjében fakadó Petrezselyemforrás (Frühweiszi-forrás) vizét vezette le. Több szerző véleménye szerint az 1686. évi ostrom idején ennek a vezetéknek a betömése-', vagy felrobbantása 25 után adták fel a törökök a belső várat. A Petrezselyem utca és az elején levő kút a forrástól kapta a nevét. A területet azelőtt Josaphat-völgyének nevezték. Frühweiszi-forrásnak csak a múlt század végén említik az iratok. 26 A török kiűzése után pár évvel készült Haüy-féle térkép a püspöki rezidencia belső udvarán kutat tüntet fel. Ezen a helyen ma is medencés szökőkút van, amelyet minden feljegyzés szerint a Petrezselyem-forrás táplált, és táplál ma is. A püspökségnek és a városnak a forrásra gyakorolt szolgalmi jogát a múlt században eredmény nélkül vonta kétségbe a telek akkori tulajdonosa. 27 Haüy a belső várban két kutat tüntetett fel a térképén: az említett medencés kutat, és a mai Berényi-kutat. Haas szerint 1687-ben a vár egyik kútját a bombák megrongálták, a másik kút csatornáját — mint már említettük — az ostromló sereg betömte. Valószínűleg a medencés kút vezetékét tömték be, és a Berényi-kút elődjét rongálta meg a bomba. A Petrezselyem-forrás vízvezetékéről a XIX—XX. század fordulóján két leírás is készült. Az egyik szerint a „vezeték részben falazott, részben agyag s részben apró vascsövekből áll. Rossz állapotban van." 28 A másik leírás „primitív, a házak alatt elvonuló téglavezeték"-nek írja le. 29 A leírásokból kitűnik, hogy a forrás vize egy szakaszon a tettyei vízvezetéknél már tárgyalt, bizonytalan korú, négyzetes átmetszetű vezetékben folyott. A mi véleményünk szerint is helyénél fogva a Petrezselyem-forrás táplálta a török idők végén is a Haüy-féle térképen ábrázolt medencés kutat. Állításunkat Buonvisi és Haas adatai megerősítik. A vár másik, már a török korban is működő kútját látta el Berényi püspök díszes felépítménnyel. Ezt a kutat a Káptalan utcai ciszterna kutaknál említettük már. Vizének az eredetét csak feltárással lehetne tisztázni. A múlt században készült térkép tanúsága szerint a Petrezselyem-forrás a püspöki rezidencián kívül vizet szolgáltatott a régi Búza téren (István király tér) a XVIII. század közepén épült Klimó-féle szt. György-kúthoz és a Ferencesek előtt 1821-ben épült kúthoz, amelyet a Széchenyi téri elosztó is táplált. A vizet a Dischka Gy. utcától délre elterülő püspöki kertbe vezették tovább, a Várady Antal utca hosszában. Megemlítjük, hogy Haüy a Várady Antal-utca és a Dischka Győző-utca találkozásánál is jelzett egy nyilvános kutat. Lehetséges, hogy ennek a szürke csövekből épített vezetéke került elő évekkel ezelőtt a Várady Antal utcában. 30 A negyedik vízvezetéket a XIX. században építették. 1831-ben az épülő Szigeti-külváros lakossága a Tanácstól nyilvános kutat kért a Stock-ház elé 31 . 1835-re el is készült a szandervár 32 . A nyilvános kutat a „Rókus-féle kútforrásból" táplálták. Rókusi-forrásnak is nevezték, a Kis Gyűdtől északra eredt, tehát nem volt azonos a Rókusaljai-forrással. A forrás vize nem volt elegendő, ezért a lakosság az 1836-os száraz esztendőben több forrás vizének az összevonását kérte a vezetékbe. A Tanács egy másik forrás kiásatása és beboltoztatása mellett döntött 33 , amely egy ideig elegendő vizet szolgáltatott 3 '. Az 1850-es években ismét bálicsi forrásokat kellett a vezetékbe kötni 35, 3B . A Tanács a lakosság ellátását akarta min-
