Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1974-1975. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS 15.-19. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos—Fetter Antal: Pécs régi vízvezeték rendszereinek története

udvarán talált vízvezeték alagútjával való összehasonlítás is szolgáltathatna adatokat, még akkor is, ha az utóbbinak a ciszterna-kútja nem a Kaposvári-utcai forrásból kapja a vízét. Mindkét alagútban a mai vascsöves vízvezeték kiépítéséig több belső átalakítást végeztek. A város lakossága számára létfontosságú víz rejtett levezetésének a közegészségügyi szempontok mellett stratégiai oka is lehetett. A Káptalani Levéltárban található, 1792-ből származó szolgabírói levél a Vaskapun kívül vízvezetéket és földalatti kanálist említ, „amelyet a Papnevelde a maga költségén régebben építtetett és amely mindig annak a céljait szolgálta"

12

. A Szeminárium építési költségeit felsoroló, 1737-ből származó jegyzék szerint az ott épített kút és tartály költsége 550 forint volt.

13 Ez az összeg abban a korban alagút építésére nem lehetett elegendő. A jegyzék az alagutat nem említi. A török idők utáni városi iratokban is csak kútépítés és javítások szerepelnek, vízvezeték építésére csak kisebb összegeket adtak ki. Figyelmet érdemel Mátyás Flórián kéziratos hagyatékában talált adat is.

11 A leírás szerint 1830 táján, a Székesegyház sekrestyéje alá kályhát építettek be. A kivájt üreg talpán téglaboltozatra bukkantak. Az építő mester egy nyíláson leereszkedett az altemplom padlózatánál másfél ölnyivel mélyebben húzódó alagútba. Egy ölnyi szélességű, kővel falazott, boltozatos járatba jutott, amely „hosszában a mostani papnevelde fölötti vízcsatorna felé irányzott... Ez a templomnak északi oldala mellett húzódó földalatti járás valószínűleg ivóvíz vezetés vala az említett tsatornyából...". Az alagutakon a városba vezetett vizeknek az elfolyásáról sem tudunk sokat. A városfal közelében Székesegyház mögötti Berényi kúton kívül a Káptalan utca 6., 4., és 2. számú házak telkén találunk kiszáradt, vagy még ma is vizet szolgáltató ásott kutakat. A Káptalan utca 4. számú ház ásott kútjából évszázadok óta ismeretlen helyre vezette a vizet az alagút. A feltárás során a boltozott járat végét a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat gyors építkezése miatt 1970-ben a Janus Pannonius Múzeum nem tisztázhatta. 1970 óta a kút vizét felfogják és egy vascsövön át a csatornába vezetik. Szerencsére ennek a kútnak a külszíni fedőlapjai épen megmaradtak. A 170 cm átmérőjű, két fél malomkőhöz hasonló fedőlapok perm-kori homokkőből készültek, valószínűleg a kővágószőllősi káptalani kőbányában. Hasonló kőlapokat Cserkúton is találtunk a parasztházak udvarában. A két kőlap érintkezési vonalában, a legtöbbször excentrikusan, köralakú nyílást vágtak, azon át merik a vizet. A Káptalan utca 2. számú ház udvarán épített ásott kút felépítményét a kőtár építésekor lebontották; a kút a telek északnyugati sarkában van, a 4. számú telek kútja közelében. Északról ebbe a kútba is csorog a víz, mind a mai napig. Az elfolyást valószínűleg innen is a kút oldalában kiképzett nyílás biztosítja egy alagútba, ismeretlen rendeltetéssel. A Káptalan utca 4. számú ház kútjából 1972-ben, száraz időszakban, naponta 14 m

3 víz folyott ki. Kiszáradt, régi kutak a belváros területén ma is találhatók. Köztereken, pincékben, házak udvarában tárják fel őket. Vizsgálatuk közben gondolni kell arra is. hogy a pincék és az alagutak szellőztető kéményeit a kutakhoz hasonlóan falazták ki. Lehetséges, hogy a belváros homokos altalajú részeibe alagutakon ciszterna-kútról — ciszterna-kútra vezették le a lejtőn a vizet. A város belterületén előkerülő ásott száraz kutak régészeti kutatása — a budaiakéhoz hasonlóan — lehetővé tenné koruk meghatározását is. A Káptalan utca 4. számú ház telkén feltárt alagút vízvezetéke okozta 1970-ben az alatta keresztbe húzódó másik alagút és azon keresztül a szomszédos ház pincéjének az elöntését. A belvárosi vizes pincék és vízmosások vizsgálatánál ezekre az esetleg még működő régi vízvezetékekre is gondolni kellene. Ilyen gyanús kút nincs sok. A felsoroltakon kívül a városfal közelében még a Járási Tanács telkén említ egy múltszázadi összeírás ásott kutat.