Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben
a vagyonának zár alá vételét. Ugyancsak megparancsolták Mitierpacher Gusztáv, Munkácsy Albert, Nagy Ignác vagyonának a felleltározását is. 5u Amikor június 11-én a térparancsnokság és katonasága Pécset elhagyta, egyetlen császári katona sem maradt a városban. Június 13-án megjelent Pécsett Majthényi József alispán, akit a magyar kormány Debrecenben 1849. április 14-e után kormánybiztossá nevezett ki, hogy megszervezze Pécsett a népfülkelést és a császári katonaság ellen csatába vigye a lakosságot. Vele érkezett Perczel Antal őrnagy, pécsi nemzetőrségi parancsnok. Majthcnyit nagy lelkesedéssel fogadták a városban, a Nádor szállóban szállt meg, ahol a pécsi nemzetőrök éjjeli zenét adtak neki. Majthényiékkal Pécsvárad felől néhány honvéd és jelentős számú felkelő érkezett. Jöttek felkelők még Tolna megyéből is. Bevonultak Pécsre a nemzetőrök a környék községeiből és a hegyháti járásból. Némelyek szerint 10 000 főre tehető a Pécsett összegyűlt felkelő sereg száma. Letépték a gyűlölt fekete-sárga osztrák zászlókat és magyar nemzetiszínű zászlódíszbe öltöztették a varost. A Majláth cs. kir. biztos által kinevezett tisztviselőket összefogdosták, vagy elűzték és helyettük Majthényi kormánybiztos újakat nevezett ki a forradalom és szabadságharc híveiből. Amikor a császári katonaság június 15-én Pécsre vissza akart térni, a siklósi országúton a vasgyár (mai bőrgyár) melletti kőhídnál reggel 8 órakor Majthényiék lovasságával, nemzetőreivel és népfölkelőivel találta magát szemben. Az itt lezajlott pécsi csata lényegében igen rövid ideig tartott, mert a népi fegyverekkel — kaszával, fejszével — felszerelt felkelők a jólfelszerelt és 6 ágyúval rendelkező császári katonaság megjelenésekor szétfutottak. A császári katonaság a várost is ágyúzta és emiatt tűz ütött ki. A lakosság nagy része a Majthényi által kinevezett tisztviselőkkel együtt elmenekült. Az ágyúzás és a lángok közepette a városháza tornyára fehér lobogót tűztek. Haas Mihály belvárosi plébános vezetésével 5 tagú küldöttség vonult Borotha őrnagy cs. kir. parancsnok elé kegyelmet kérve. Borotha megkegyelmezett úgy, hogy öt nap alatt kifizet a város 200 000 pengő forint hadisarcot. Tehát ez kétszerakkora összeg volt, mint amennyit Jelacic bán 4 hónappal előbb elengedett. 60 A pécsi felkelés utáni napon népgyűlést hívtak össze. Úgynevezett ideiglenes csendbizottmányt alakítottak 14 taggal és Pintér Mihály elnökségével. Kísérletet tettek a szőlőkbe és erdőbe menekült lakosság visszahívására és további csoportok kiköltözésének megakadályozására. A rend felügyelője, aki a kapitányi hivatal feladatait látta el, Festi Rajmár volt. A csendbizottmány Peitler Antal kanonok vezetésével 13 tagú bizottságot küldött Borotha őrnagyhoz Siklósra a 200 000 pengő forint hadisarc elengedéséért. A sarcot végül is Neustaedter eszéki vezértábornok engedte el, miután Majláth György kir. biztos most is támogatta a város kérését. Majláth György a csendbizottmányba előbb 36 képviselőt nevezett ki, majd ennek számát 100-ra szaporította, amikor is a belvárosból 45, a szigeti külvárosból 20, a budai külvárosból 35 tagja volt. Majláth június 17-én a városi tanácsot hivatalába visszahelyezte és ezáltal a nép által hirtelen létrehozott ideiglenes csendbizottmány megszűnt. Július hónapban az egész megyében nyomozást indítottak a népfelkelések vezetői és résztvevői után. A görcsönyi r. kat. plébánosról az a hír terjedt el, hogy ő vezette be a görcsönyieket Pécsre a népfelkelés alkalmával. Az alispán felhívta a siklósi járási főszolgabírót, tegyen jelentést az elmúlt hónap népfelkeléseiben részt vett ref. papokról, akik elmenekültek, de aztán visszatértek lakóhelyükre. Pécsett a császári katonaság az amnesztiát csak azokra az elmenekült személyekre nem terjesztette ki, akik a pécsi felkelést szervezték. Ezek voltak: Szalay Sándor, Hillebrandt Márton, Perczel Antal, Windisch Ferenc, Braun György, Katies István, Bubreg Mihály, Dömötör Zsigmond, Schedel Ignác, Andrásits József, Hilscher Ignác, Szemelits Ferenc, Steinhauser Ferdinánd, Hohe György, Vitt János, és Tolle