Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

Június 19. Perczel Jenő élelmezési Biztos 14 szerezsánnal megjött és önhatalmával Müller festőt és Verle susztert befogadta t. i., hogy a népet Bolyban felkelésre buzdították, de Majláth (ki ma jött Pétsre) őket jótállás mellett kieresztette, és Perczeit minden további ilyen lépésektől eltiltotta, a város most is üres. Június 20. A Térparancsnok 48 óra alatt minden fegyvert béadatni rendelt, azok birtokosai nála feladatva levén ha kutatni fognak és megtalálnák, a katonai törvényt használja. Nagy Pepi, Kóbor, Littke városi Tisztek visszajöttek. Cséby szolgabírót Vajszlóról a Somogyi felkeltek fogva elvittek, de Szigetvárnál hazaeresztették. Június 21. Délután 200 négylovas forspontos szekér jött a Marhatérre, estve 8 órakor 2 század egy agyúval Bonyhádra ment kotsikon. Nagy Ferdinánd esküdt befogadta a Bitsérdi Jegyzőt, Benét, a tavali legelő elfoglalás végett. A város szomorú senki sem biztos, mikor fogják be. Június 23. Martonfára kimenendő passust kellett váltanom a Festi városkapitányától, mit a térparancsnok vidinkált. Vindisch jószága összeíratott, Hillebrandt hazajött és tüstént a Térparancsnokhoz hívatott vallatásra, aztán hazaeresztetett. Június 24. Sztokutya major általános amnestiát hirdeti, kivévén a 15 egyéneket: Szalay Sándor, Hillebrandt Márton, Perczel Antal, Vindisch Ferenc, Braun György, Bubregh Mihály, Katies István, Dömötör Zsigmond, Schedl Ignácz, Andresits József, Hillscher Ignácz, Szemelits Ferenc, Steinhaurer Ferdinánd, Hohe György, Vitt János és Tolle György — ezeken kívül mindenki hazatérhet 14 nap alatt büntetés nélkül. Június 25. A fegyverek beadása ismét sürgöltetik. Június 28. Sztokutya Siklósra ment és helyette ismét Barotta lett a Térparancsnok. Egy köszörűst befogtak, mivel a Bierhallei kocsmárost ki császári érzelmű volt megvert. Majláth Főispán Pétsen 100 választópolgárt nevezett ki és azokat is, kik a Deputátióval voltak a bombázáskor p. o. Farkas canonok és Schnéhen Cs. K. nyug. major. Július 1. Plakátokkal tudata a Térparancsnok, hogy azon fentebbi 16 száműzött is 14 nap alatt hazajöhet, és ha 2 betsületes Polgár értők jótáll, szabadlábon hagyatnak, hanem jószágaik összveírattak. Július 2. Éjjel a granitsárok Heténybe menvén a mészárost Molnár Jánost, a Bírót és 1 esküdtet és Vittet befogtak és fogóiként Pétsre hoztak. Vitt Pétsen kezesség mellett szabadon bocsájtatott, hanem a mészáros a Bíró és esküdt a megye fogházába vitettek. Délután fegyverbirtok végett befogattak 1 sörházi legény és Kotzer öveges, de kezesség mellett hazaeresztettek. Július 3. Megjött Braun és kezesség mellett hazabocsájtátott. Július 4. A városi Tanács vonakodott azon 16 polgár vagyonát összveíratni, kiket Barotta az amnestiából kizárt; Majláth azt izente, hogy ha a város nem teszi, majd a katonaság maga fogja végezni és lássák a következést, aztán hozzá is fogtak. Július 5. Szálai és Schédell és a többieké is összeíratott.

29 Július 11. Éjjel Pétsváradra Tolnából 11 ostoros jött keresték Perczel Geysa főbírót, Nikolits Ó hitű jegyzőt és 1 rácz kalmárt, de azokat nem találván ismét Bonyhádra visszamentek, ezt a granitsárok meghallván Július 12. regvei már 1 század granitsár volt a Hetényi keresztnél és Tsokoládénál, a Pécsváradra menő szekereket tsak délután eresztették el, midőn már megtudták, hogy Pétsváradon semmi felkelő nincs, — mert a Hidasiak parantsot kaptak magokat Tolnára vissza húzni. Ugyaneznap Szigetvárról is néhány száz honvéd egész Cserkútig jött, de ismét vissza takarodott; hasonlóképp Moháts felől Hatos embereivel Szederkényig jött, de ezek is vissza mentek. Úgy látszik három felől akartak Pétsre betörni egyszerre, volt is rémülés és vándorlás a városban. Július 13. Mohátsra 1 osztál vasas lovas és egy zászlóalj Cs. K. gyalogság bement. A Püspök Bétsből megérkezett.