Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

Eszék várának biztosítására Batthyány Kázmér rendeletére Baranya megye állandó bizottmánya a Mohácsi járásból 600 nemzetőrt rendelt Bellyére, a baranyavári járásból pedig ugyancsak 600 nemzetőrt Dárdára. Csanádi Pál ezredes hozzájárulásával a megye biztonsága céljából Majthényi első alispán elrendelte az egész baranyai drávai őrvonal megerősítését. Batthyány Lajos miniszterelnök végleges lemondása után az ország kormányává lett Honvédelmi Bizottmány is intézkedéseket tett a Dél-Dunántúl megvédésére. Kossuth Lajosnak, a Honvédelmi Bizottmány elnökének utasítására 1000 darab fegyvert küldött gőzhajóval Batthyány Kázmér kormánybiztos részére a kormány. Rendeletet küldött a mozgó lovas és gyalogos nemzetőrségi csapatok további szervezésére. A hadügyminisztérium lőport, töltényeket és 87 csomag ágyneműt szállított az eszéki várőrség címére. Baranya megyétől pedig 100 darab szekér, 100 darab 4 fogatú lószerszám és 240 darab nyereg elkészítését kérte. Ahogy egyre nyilvánvalóbbá lett a bécsi udvar célja és így egyre jobban mélyült az ellentét az udvar és a magyar kormány között, ez a pécsi nemzetőrségi főtisztek között is többeket nyílt színvallásra kényszerített. így történt, hogy lemondott pécsi nemzetőri őrnagyi tisztéről Mihálovics Imre, helyettes őrnagyi tisztéről Windisch Ferenc, kapitányi tisztéről Berger Károly és Weidinger Alajos. Windischgrätz herceg osztrák főparancsnok hadműveleteinek a megindítása után az árucikkek drágulásáról terjesztettek híreket a Dél-Dunántúlon is és Pécsett egyes kereskedők drágábban kezdték a sót árulni. December végén a hadügyminisztérium a szökött honvédek elfogásáért járó jutalom kifizetése iránt intézkedett. Az országgyűlésnek Pestről Debrecenbe való áthelyezése természetszerűleg bizonyos tekintetben gyöngítette a dél-dunántúli védelmi felkészülés ütemét. Bár a Debrecenbe költözött kormánnyal is megvolt a megye kapcsolata, ez egyre nehezebbé vált az ellenség előnyomulásával. Miután egész Észak-Dunántúl Windischgrätz kezére került és Baranya felé is közeledtek Nugent osztrák támadó csapatai, a helyzet egyre aggasztóbb lett, a közigazgatási szerveknél is egyre gyorsabb intézkedésekre volt szükség. Ezért Pécs város közgyűlése megbízta az állandó választmányt, hogy ennek tagjai a polgármesteri hivatal főbb tisztviselőivel együtt sürgős esetekben azonnal intézkedjenek. Baranya pedig védbizottmányt alakított, amely naponta délelőtt 10 órakor tanácskozott és az egész megye védelmét érintő ügyekkel foglalkozott. Hogy minél eredményesebb intézkedéseket tehessen Baranya megye és Pécs város védelmére, felkérte a városi hatóságot, hogy az elkerülhetetlenül szükséges állandó összeköttetés céljából küldjön ki egy tagot a városi testülettől a megyei védbizottmány üléseire. A városi közgyűlés két tagot is kijelölt: Dömötör Zsigmond tanácsnokot és Nyers János városi főügyészt. Kötelezte őket, hogy a tanácskozásokon naponként megjelenjenek, így biztosítsák az összeköttetést a védbizottmány és a városi hatóság között. Minden olyan határozatról, eseményről, amely Pécs várost érdekli, azonnal értesítsék ennek hatóságát.

52 A megyei védbizottmányi tanácskozásokról értesült Pécs város, hogy az ellenség elfoglalta Zalaegerszeget minden ellenállás nélkül, s küszöbön áll Kanizsa megszállása. Somogy megye főispánja pedig arra hívta fel Baranya vármegye figyelmét, hogy az ellenség ezt a vidéket is meg fogja támadni, ezért Baranya tudósítsa terveiről, vajon az ellenséggel szemben tanúsít-e ellenállást. Mielőtt Baranya megye védbizottmánya válaszolt volna, megkérdezte Pécs város tanácsát, hogy a városi nemzetőrök felveszik-e a harcot az ellenséggel, mert ha a védekezésről lemondanának, a városi tanácsnak a kinnlevő fegyvereket be kell szedni és biztonságos helyen kell elhelyezni. A városi tanács felhívására Perczel Antal nemzetőrségi parancsnok azt jelentette, hogy a városi nemzetőrség tagjait az elhangzott nyilatkozatok szerint az ellenséggel való megmérkőzésre és fegyveres ellenállásra készeknek és elszántaknak találta. Ilyen értelemben érte-