Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

sítette a városi hatóság az összekötő tagok útján a megye védbizottmányt. Batthyány Kázmér kormánybiztostól pedig négy mázsa finom lőport, 5000 gyutacsot, 20 000 tőkupakot kért Pécs védelméhez és a lakosságot is felhívta a felesleges és használaton kívüli fegyverek beszolgáltatására. A megyei védbizottmányi ülésen azonban Csanádi ezredes, a megye katonai parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy az előnyomuló ellenséggel szemben csak akkor tanúsít ellenállást, ha annak katonai ereje nem múlja felül a mienket és hogyha lehetséges részünkről a győzelem a józan ész számítása szerint. Somogy és Tolna megyékből azonban olyan tudósítások érkeztek, hogy a szabadságharcosok itteni helyi erejénél a közeledő ellenség sokkalta nagyobb katonai erővel rendelkezik. így a megyei védbizottmány — meghallgatva a katonai parancsnok véleményét — Baranya és Pécs védelméről most már határozottan lemondott. Felhívta a városi hatóságot, hogy a kormánybiztos rendelete szerint minden hadifelszerelést és egyéb állami javakat Eszékre szállítasson. Beszedették tehát a városi rendes nemzetőrök fegyvereit, beszüntették ezek éjjeli őrszolgálatait, és felhívták a helybeli sóhivatalt, hogy minden állami javat Eszékre szállítson.

53 Úgy látták, minden értéket és védelmi erőt Baranyából Eszéken kell felhalmozni, mert innen lehet majd ellentámadást indítani és az ellenségtől Baranya megyét és Dél-Dunántúlt megtisztítani. Nugent táborszernagy csapatai 1849. január végén érték el Baranya megyét. Előcsapatainak parancsnoka Sebottendorf báró őrnagy Szentlőrincről Baranya megye és Pécs város hatóságát felszólította, hogy a „béke és törvényes rend helyreállításá"-ról való megbeszélés végett egy-egy főtisztviselőt küldjenek ki hozzá Szentlőrincre. Baranya megye közgyűlése Perczel Imre másodalispánt, Pécs város hatósága pedig Müller Ferenc polgármester helyettest küldte ki a szentlőrinci megbeszélésre. Ott a két kiküldött kinyilvánította, hogy a megye és a város nem fog ellenállni a császári seregnek, hanem elszállásolásáról és élelmezéséről gondoskodik. így január 30-án az osztrák csapatok ellenállás nélkül foglalták el Pécset. Nugent csapatainak bevonulása után mind Pécs város, mind Baranya megye közgyűlésének hűségnyilatkozatot kellett tenni, hogy I. Ferenc József király parancsainak feltétlenül engedelmeskedik. Baranya vármegye hódoló okiratát, hogy a megye képviselői határozottan és feltétlenül alávetik magukat Ő Felsége kormányzatának, a közgyűlés 70 képviselő aláírásával terjesztette fel.

54 így Baranya megye és Pécs város osztrák katonai parancsnokság alá került. Nugent gróf fővezér Sebottendorf báró őrnagyot nevezte ki Pécs város térparancsnokává, aki közölte a polgármesterrel, hogy mik az ostromállapotba került város kötelességei és feladatai. A városi tisztviselők nem mondhattak le hivatali állásukról, mert aki lemondott, a térparancsnok lázadónak tekintette. A városnak gondoskodnia kellett a katonaság élelmezéséről és elszállásolásáról. A térparancsnok hirdetményeit falragaszokon és egyházi szószékekről kellett tudomására hozni a lakosságnak. Azonnal fel kellett állítani a rögtönítélő bíróságot. Minden fegyverviselő egyesületet vagy egyént 48 óra alatt le kellett fegyverezni. A városi tisztviselőknek nem volt szabad elfogadni a magyar kormány rendeleteit, mert különben Sebottendorf az egész várost a haditörvényszék szigorával büntette volna. A röplapok, hírlapok, politikai iratok szerkesztőit, kiadóit le kellett tartóztatni. Minden egyesületet, kaszinót, klubot be kellett zárni. A politikai vétségekért fogságban tartott egyéneket szabadon kellett bocsátani. A pénztárak állapotát be kellett jelenteni a katonai parancsnokságnak, az adóhátralékokat be kellett hajtani. Tilos volt a városban politikai irányú gyűléseket tartani. A templomok tornyára és a középületekre ki kellett tűzni a császári lobogót, a kincstári épületek bejáratára kihelyezni az osztrák címert, illetve a magyar címer közepébe be kellett festeni az osztrák sast. A térparancsnok külön szabályozta a rögtönítélő bíróság hatáskörét. Ennek ítélkezése kiterjedt mindenkire, aki fegyvert fog a császári hadsereg ellen, aki a népet a király tekintélye ellen, a személy- és vagyonbiztonság ellen izgatja, fegyverrejtegetésre biztatja, vagy aki a