Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

A polgárőrségi szabályzat 9 pontban írta körül, hogy melyek a szolgálati alkalmak, hogyan kell a polgárőrnek vigyázni az öltözetére, fegyverzetére, s hogyan kell azokat gondozni, milyen magatartást kell tanúsítani az őrhelyén. Általában mik a feladatai a közembernek, a káplárnak, az őrmesternek, a zászlótartónak, az alhadnagynak, a főhadnagynak, a kapitánynak. A polgárőrség szabályait magyar, német és horvát nyelven adták ki; vezényszavait pedig magyarul és németül. A polgárőrség gondolata onnan eredt, hogy városát mindenkinek védeni kellett polgári kötelességből. Erre köteleztek minden ház- és telektulajdonost, vagy kézművest. A polgárőrök legfőbb kötelessége volt a városban szükség esetén őrt állani, a várost védelmezni, valamint a csendet, a rendet és a biztonságot fenntartani. Az első nemzetőrségi csapatokat is ilyen rendőrködési és városvédelmi céllal szervezték. Pécs városában a főiskolai ifjúság is lelkesedéssel jelentkezett nemzetőri szolgálatra. Jónás József líceumi aligazgató bejelentette a városi tanácsnak, hogy tekintettel a politikai helyzetre, a főtanodai ifjúság jelentkezik a nemzeti őrseregbe, hogy szolgálja a város közbiztonságát és a haza védelmét. A tanács a bejelentést helyesléssel fogadta és úgy határozott, hogy a főtanodai ifjúság évfolyamonként hozzon létre választmányt. A városi tanács pedig, amikor az ifjúság szolgálatára szükség lesz, erről értesíteni fogja a főtanoda igazgatóságát. A főtanodai ifjúság választmányai megalakulása után a nemzetőri szolgálatra jelentkezett hallgatók névsorát megküldték a városi tanácsnak. A tanács ismét biztosította a pécsi főiskolásokat arról, hogy szükség esetén fegyverfogásra szólítja fel őket. Az utókor számára emlékezetül pedig elrendelte, hogy a nemzetőri szolgálatra jelentkezett főtanodai ifjúság névsorát a levéltárban kell megőrizni. De a megye és a város saját nemzetőrségi szervező munkája beindításával csaknem egyidőben miniszteri rendelkezések is érkeztek a nemzetőrség felállításáról. Batthyány Lajos miniszterelnök, ideiglenes hadügyminiszter és Baldacci ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke felhívták a megye hatóságát, hogy a nemzetőrségi összeírásokat haladék nélkül terjesszék fel Pestre a nemzetőrségi ügyek országos intézésével megbízott választmányhoz. Arra utasították a megyét, hogy a nemzetőrök összeírásánál az 1848. évi XXII. tc.-t kell vezérelvül tekinteni. Ennek 1. §-a szerint csak azokat kell nemzetőri fegyveres szolgálatra kötelezni, akik féltelek tulajdonnal rendelkeznek, vagy 100 forint évi tiszta jövedelmük van. A 20. életévtől az 50. életévig terjedő nemzetőri szolgálati kötelezettség sem családtagra, sem másra át nem ruházható. Ha a családfő ennél magasabb korú, akkor a fegyverfogható családtagok közül egy, mint a birtok képviselője köteles bevonulni nemzetőrnek. A törvénycikk 3. §-a értelmében felvehetők azonban a nemzetőrségbe olyan lakosok is, akik szabadon, önként kérik felvételüket.

3 Batthyány Lajos miniszterelnök külön levélben hívta fel arra a megyét, hogy ahol a nemzetőrség iránt ellenszenv mutatkoznék, ott nem kell nemzetőrségi összeírást végezni, hanem csak ott, ahol ezt lelkesedéssel fogadják. Ezenkívül a megyei állandó bizottmány a nemzetőri összeírásokat végző választmányoknak még azt is meghagyta, hogy a nemzetőrséggel szemben ellenszenvüket nyilvánító egyénekről tegyenek megfelelő megjegyzést az észrevételek rovatában. Mivel a nemzetőrség mint rendészeti jellegű alakulat a belügyminisztériumhoz tartozott, küldött felhívást a megyéhez a belügyminiszter is a nemzetőrség megalakítására vonatkozóan. Szemere Bertalan belügyminiszter azonban éppen a hazánkban és a környező tartományokban mutatkozó és könnyen veszélyesekké válható mozgalmakra utalt, s az ország megvédésének szükségességére figyelmeztetve, hívta fel a megyét, hogy a rendes nemzetőrség megalakításáról és kiegészítéséről gondoskodjék. Tehát éppen a belügyminiszter utalt arra, hogy az eredetileg rendészeti célú nemzetőrségnek esetleg honvédelmi célra való felhasználása is szükségessé válik. A nemzetőrség országos szervezésének a délszláv mozgalmak erősödése adott nagyobb