Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

lendületet. Ez tette egyre inkább szükségessé, hogy a kormány hangsúlyozza a nemzetőrség honvédelmi feladatait. A hadügyminiszter is sürgette Baranya megyénél a nemzetőrség összeírását és felfegyverzését. Hangsúlyozta a leirat, hogy a hazára naponta egyre súlyosabban nehezedik a veszély, s így lelkesedéssel és összmunkával kell megtenni a legfontosabb intézkedéseket. A belügyminiszter hivatkozva a horvát mozgalmakra, arra utasította a megyét, hogy 3000 nemzetőrt állítson ki és fegyverezzen fel. A megye viszont ezt a rendeletet megelőzően már 6000 nemzetőr kiállításáról intézkedett. A belügyminiszteri rendelet már azt hangsúlyozta, hogy akik kivonják magukat a nemzetőri szolgálat alól, hazaárulóknak számítanak és így is járnak el velük szemben. Utalt arra is, hogy az így kiállított nemzetőröket a Drávához irányítják a horvátok ellen védelmi céllal. Baranya megye a 6000 nemzetőr kiállítását tulajdonképpen Csányi László felhívására határozta el. A 6000 főnyi nemzetőrséget felosztották a megye járásai között, amelyek azután tovább tagolták az egyes községekre. A megye járásai között felosztott nemzetőrségi létszám: Baranyavári járás 1450 fő Mohácsi járás 1350 fő Hegyháti járás 900 fő Siklósi járás 900 fő Pécsi járás 750 fő Szentlőrinci járás 650 fő Összesen: 6000 fő Pécs város ugyanakkor városrészenként állította ki nemzetőreit. A nemzetőrök száma az egyes városrészenként az alábbi volt: Belváros 227 fő Siklósi külváros 69 fő Budai külváros 183 fő Szigeti külváros 233 fő Összesen: 712 fő Mind a megyénél, mind a városnál a nemzetőri összeírás a következő rovatokat tartalmazta: folyószám, a nemzetőr tisztsége, neve, lakása, kora, polgári állása, nem tehetetlen-e már, észrevételek. — Az észrevételek rovatában feljegyezték, hogy milyen fegyvere van a nemzetőrnek (puska, pisztoly, kard), vagy van-e egyáltalán fegyvere. Ha a megyében olyan kisházasokat vettek fel a nemzetőrségi összeírásba, akiknek nem volt meg a 100 pengő forint évi jövedelmük, még ha önként jelentkeztek is nemzetőri szolgálatra, hogy keresetükben, családjuk fenntartásában akadályozva ne legyenek, haza kellett őket engedni és helyettük másokat kellett összeírni. A telkeseket az otthonmaradt polgártársaiknak kellett segíteni a termés betakarításában, hogy gazdaságukban fennakadás ne legyen. Egyébként a telkeseket megyei határozat szerint nem lehetett mentesíteni még a nagy munka idejére sem, de az otthon maradt lakosok kötelesek voltak ezek munkáit is időben elvégezni. A vajszlóiak olyan indítványt terjesztettek fel a megyéhez, hogy a féltelkesek fele annyi időt szolgáljanak, mint az egy telkesek. Az állandó bizottmány elvetette indítványukat, mondván, hogy a nemzetőri szolgálat mindenkinek személyes kötelessége.