Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848—1849-ben

reget a törvény egyenrangúnak tekintette rendfokozataiban a katonasággal. De kimondta, hogy a nemzetőröknek, ha helyben teljesítenek szolgálatot, fizetés nem jár, azonban lakóhelyükön kívüli szolgálatuk idején olyan díjazás illeti meg őket, mint a hasonló rendfokozatú katonákat. Ha ez a szolgálat a lakóhelyen kívül, de a saját megye határán belül történik, a nemzetőrök díjazását a törvényhatóság házi pénztára fizeti, de ha más megyében teljesítenek őrszolgálatot, fizetésüket az országos pénztárból kapják.

4 Az állami fegyvertárakból a nemzetőrök részére kiadott fegyverekről az illető törvényhatóság tartozott elszámolni. A kárt azonban a törvényhatóság átháríthatta a nemzetőrre, mert ha egy nemzetőr az állami fegyvertárból kapott fegyverét elvesztette vagy megrongálta, a kárt meg kellett térítenie.

5 Nyugodt, békés időben, amikor nem kellett tartani a béke és a rend megzavarásától, a nemzeti őrsereg szolgálata csak a legszükségesebb rendőri feladatokra terjedt ki. Ekkor az őrtisztnek kellett intézkedni, hogy a nemzetőrök egymást váltva, milyen sorrendben teljesítsék az őrszolgálatot. Szabálysértések, kihágások esetében a szükségnek megfelelően a nemzetőrségnek karhatalmat kellett nyújtani a hatóság rendelkezései végrehajtásához. Rendkívüli esetekben, különösen a rend és a béke helyreállítása céljából a saját községük határán kívül is fegyveres szolgálatot kellett teljesíteni a nemzetőröknek. A nemzetőröknek csak akkor volt szabad fegyvert fogni, ha felszólítást kaptak az őrszolgálatra. Nem volt szabad a nemzetőrségnek mint testületnek fegyveresen tanácskozni és végzéseket hozni. Szolgálattételre a nemzetőrséget csak a polgári hatóságnak volt jogában felszólítani. A rendőri őrállások kivételével minden más esetben az őrseregnél, vagy őrcsapatnál polgári elöljárónak is jelen kellett lenni. Erőszak alkalmazásához a nemzetőr csak akkor folyamodhatott, ha az illetőket, akik ellen az erőszak irányult, a polgári elöljáró már felszólította engedelmességre. A nemzetőrségnél a törvény megtiltotta a testi fenyíték alkalmazását.

6 A nemzetőrök részére a törvény a következő esküszöveget írta elő: „Én N. N. esküszöm az élő Istenre, stb. a királynak és alkotmánynak hűséget, elöljáróimnak engedelmességet, — esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen, elöljáróim felhívására oltalmazom, a közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom, sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati kötelességemet, midőn tőlem megkívántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlete alatt hű őre az alkotmánynak, a törvénynek és a hazának. Isten engem stb." Rendes körülmények között tehát a törvény szerint is a nemzetőrök szolgálata rendőri feladatok ellátására szorítkozott, amelyet felváltva végeztek. De a nemzetőrségi törvény már megállapította, hogy szükség esetén a nemzetőrök katonai szolgálatot is tartoznak teljesíteni. Erre azért volt szükség, mert Magyarországon idegen csapatok állomásoztak az osztrák hadügyminiszter rendelkezése következtében, a magyar katonák pedig az ország határain kívül voltak. Mivel az országnak nem volt hadserege, a lázongó délvidéki szerbek és horvátok ellen a nemzetőrökből kellett a védelmi vonalakat megszervezni. A védelmi vonalak megszervezésével megbízott királyi biztosok —• katonaság híján és ennek pótlására — nemzetőrcsapatokat mozgósítottak a bácskai és a drávai őrvonalakhoz. Tehát a szükség, a katonahiány követelte meg, hogy a nemzetőröket lakóhelyükről kimozdítsák, idegen községek, járások határában, vagy esetleg más megyében használják fel katonai szolgálatra. Ezt a rendes nemzetőrségnek, vagy egy részének mozgóvá tételével lehetett elérni. Ezért az így kimozdított és a magyar katonaságnak idegenből való hazahozataláig ideiglenesen katonai szolgálatra felhasznált nemzetőröket mozgó nemzetőröknek nevezték azokkal szemben, akik otthon maradtak, mint rendes nemzetőrök és szükség esetén csak lakóhelyükön teljesítettek továbbra is rendőri és biztonsági szolgálatot. A mozgó nemzetőrséggel jelentős létszámú haderőt sikerült a kormánynak létrehozni,