Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

Zala megye átirata a Dráva-vonal megerősítésével kapcsolatban Baranya megye részéről gróf Batthyány Kázmér főispán úr elnöklete alatt Pécsett tartott állandó Bizottmányi közgyűlés... Zala megye állandó bizottmánya f. é. május 15-én 168. szám alatt költ levelében előterjesztvén, miszerint a horvátországi ellenséges mozgalmak folytában a Drávánál őröket felállítani, a megyéjökben mutatkozó illyr lázítókat elfogatni, s a törvénynek átadatni, egyszersmind a nemzetőrség rendezhetése végett a minisztériumnak felírni elhatározták, felszólítják e megyét, hogy a közszabadság, s nemzetiség érdekében szinte a szükséges lépéseket megtegye. Ennek következtében másod alispán úr előadta, miként a szomszéd Verőce megyében mutatkozó komolyabb mozgalmak tekintetéből, a drávai átkeléseknél több helyütt tisztviselőket felvigyázókul kiküldött, kik a történtekről azonnal jelentést adni köteleztettek. Zala megyének rokonszenvűleg fogadott levele egyelőre tudomásul vétetvén, a fennforgó mozgalmak irányában az alispáni előleges intézkedés elégségesnek találtatott; amenynyiben még is megyénkben is netán illyr bujtogatok tapasztaltatnának, járásbeli fóbírák ezennel elutasíttatnak, hogy azokat rögtön befogatván ily esetről haladék nélküli jelentést az alispáni hivatalnak beadjanak. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 803/1848. sz. A Dráva melletti dél-dunántúli megyék egyre gyakoribb és pontosabb adatokat kaptak Jelacic horvát bán Magyarország elleni készülődéséről. Kémekkel és lázítókkal árasztotta el a Drávamenti magyar megyéket. Ezért ezek a megyék maguk is szükségét érezték a védekezés megszervezésének. Megfigyelőket küldtek a drávai révátkelő helyek szemmeltartására. 1848. május 26 Munkácsi Albert elleni vád a Sándor hídjánál tartott népgyűlés miatt Felvétetett a f. é. május 28-án Siklós mellett a Sándor-hídjánál és Csepely helységben tartott népgyűléseken elkövetett, állítólag törvény ellenes fellépések iránt, teendő vizsgálat végett elnökileg kiküldött választmánynak a f. hó 30-án teljesített vizsgálatról szóló jelentése. Úgy szinte ennek folytán adott tiszti ügyészi vélemény, melynek értelmében Munkácsi Albert szaporcai lelkész ellen, mint aki saját nyilatkozatában azt, hogy a regálék

1 megszüntetését az egybegyűlt népnek szónoklatban előadta, elismerni eként, mint törvény elleniekre izgató és bujtogató ellen, a fenyítő vád elrendeltessék. Az alispáni kiküldetés folytán működött vizsgáló választmány jelentéséből felderülvén, miként mind a Sándor-hídjánál, mind Csepelyben tartott népgyülekezet tartásáról, ennek céljáról és tanácskozmányi tárgyáról járásbeli főbíró előlegesen értesítve volt, úgy szinte 1 A regálék olyan királyi kisebb haszonvételi jogok voltak, amelyek a földesurakat illették. Ilyenek voltak: az italmérési, és húsmérési jog, a malomtartás, a vám- és révjog, a vásárjog.