Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI OKMÁNYTÁR 1848-1849 - Közreadja: Baranya Margit, Bezerédy Győző, Fáncsy József, Kardhordó Kálmán, Kisasszondy Éva, Kopasz Gábor, Sándor László, Szita László, Tegzes Ferenc

később a kitűzött helyek és nap meghatároztatván, erről is, jelesen a Sándor hídjánál tartott népgyűlés határnapjáról a főbíró távollétében ennek segéd-esküdtje pedig Csepelyre összehívott népgyűlés határnapjáról, ugyan járásbeli főbíró annak rendje szerint tudósíttatott; azonban Pécsett lévén egy helyütt sem jelenhetett meg; — továbbá ugyan a vizsgáló választmány jelentésében a Sándor-hídjánál tartott népgyűlés folyama részletesen előadatván, mindezekre mint a fennálló köztörvényeink szellemében és szilárdult alkotmányunk védpaizsa alatt álló szabadsággal összhangzóíag történtekre észrevétel nem tétethetik. Ellenben a csepelyi népgyűlésre nézve, amennyiben a választmányi jelentés mellett felhozott tanúvallásokból és az önkéntes nyilatkozatokból kivilágosodnék az, hogy ezen alkalommal a célba vett követválasztási tanácskozmány, a törvény korláti közt mozogható izgatástól eltérve, a törvények balmagyarázatát terjesztő, s eként törvény ellenes izgatása, bujtogatássá fajult; ezen tény, mint átkos kinövése az oly széles alapra fektetett, de némelyek által könnyelműen és balul felfogott szabasdágnak, határozottan rosszaltatik; — az ilyes merényletekből származható s a státusra nehezedő következmények felelőssége fennálló törvényeink s miniszteri rendeleteink értelmében a népgyűlés indítványozóit és rendezőit sújtván ennek alkalmazhatósága jelen esetben csupán azért nem foroghat fenn, mert népünk, dacára annak, hogy századok óta nyomasztó szolgaságban tartva, az alkotmányos nevelés jótékonyságaiból kizáratott, józan eszének és becsületes magyar jellemének sugallatát követve, könnyelmű buj toga tói által törvény ellenes merényletekre magát felzaklatni nem engedi s a fennforgó esetben nem is engedte. Továbbá a tiszti ügyészi vélemény folytán ezen bujtogatás vádja különösen és egyedül Munkácsi Albert szaporcai lelkészt terhelvén, miután az, önkéntes elismerése szerint, felszólalásaiba azt is foglalta, hogy a jogegyenlőség elvénél fogva a regálék tettlegesen megszűntek ezen, az eddigi törvények által biztosított tulajdoni szentség ellen irányzott vétkes izgatás, mint törvénytelen és felelőssége által nem is biztosítható gyászos következményeket előidézhető tett, ezennel helyteleníttetik ; azonban leginkább azon tekintetből, hogy helytelen izgatásának hatása, ellenkező nyilatkozatok által gyengíttetvén, eként a józan és férfias viseletet tanúsító népnél káros következményeket nem szült, ellene tiszti ügyészileg véleményezett fenyítő vádnak hely nem adatik. Jelen határozat, siklósi járás főbírája által, Munkácsi Albert lelkésznek mint benne leginkább érdekelt félnek, kézbesíttetni s illetőleg kiadatni rendeltetik. (Eredeti jegyzőkönyv) BmL. Baranya vm. kgy. jkv. 1318/1848. sz. 1848. június 12 A belügyminiszter értesíti Baranya megyét Csányi László teljhatalmú országos biztos kinevezéséről Baranya megye részéről tartott rendkívüli bizottmányi ülésben jelen voltak: Gróf Batthyány Kázmér főispán, mint elnök, Csányi László Királyi Biztos, Perczel Imre másod alispán, stb. Belügyminiszter folyó évi június 2-án költ és 2290. szám alatt kiadott rendeletében előadván, miként Horvátországban törvény és alkotmány ellenes hűtlen törekvések felmerülvén, ezen ellenséges mozgalom vezetője báró Jellacsics József, ki a felelős kormány alapítása előtt bánná kineveztetvén, hivatalos esküt nem tett, sem annak rendje szerint be nem iktatott, a törvényszerű kormány rendeleteit nem teljesíti, sőt Királyunk ő Felsége akaratának is ellenszegült, eként a nyilvános zendülés zászlaját kitűzte. Legújabb tudósítások