Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

A Horvátország felől fenyegető veszély, a kormány számára rendkívüli intézkedések meghozatalát tette szükségessé. Június 2-án Csányi László teljhatalmú királyi biztosi megbízást kap a Dráva vonal védelmének megszervezésére. Hatásköre Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye területére terjedt ki. Feladata a Drávánál összevonni szándékozott sorkatonai és nemzetőri erővel a Dráva vonal szemmeltartása és biztosítása volt. A kormány határozatot hozott az összevonandó fegyveres erő megfelelő pénz összeggel való ellátására. Csányi a nemzetőrség szervezésével, felszerelésével kapcsolatos feladatok i Gróf Batthyány Kázmér (Eybl 1846-i kőnyomata után) megoldására az illetékes megyék segítségét vette igénybe, ő maga csak a legfelsőbb irányítást tartotta kézben, ami azonban azt jelentette, hogy a kormány általános rendelkezéseit neki kellett a konkrét helyzetnek megfelelően realizálni. Csányi június 7-én Csáktornyáról küldött levelében felszólította a megyét, hogy a Dráva vonal védelmében legyen segítségére. Batthyány Kázmér június 12-ére rendkívüli közgyűlést hívott egybe. Ezen felolvasta Szemere belügyminiszter levelét, amely Jelacic tevékenységét mutatja be. A közgyűlést tájékoztatja Csányi királyi biztosi megbízásáról.