Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

A megyei közgyűlés már március 19-én döntött a nemzeti összsereg szervezéséről, de ez nagyon lassú ütemben haladt előre, bár áprilisban már 4000 nemzetőr van a megyében, legalábbis ennyinek kérnek fegyvert a kormánytól.

28 A déli vonal erősítésére történtek bizonyos intézkedések, a sorkatonaság létszámát 4-ről 5 ezerre emelik, parancsnokuk Ottinger tábornok azonban seregének jelentős részét átvezényelte a Duna—Tisza közére, sőt amikor augusztus közepén Jelacic megkezdte Varasdnál erői koncentrálását, Ottinger nyílt árulóvá lett és csatlakozott a bán seregéhez. Csányi kormánybiztos egy időre Pécsre tette át székhelyét és igen nagy eréllyel látott hozzá a szervező munkához. Ez azonban rendkívüli nehézségekbe ütközött. Jellasic ügynökeinek ekkorra már sikerült bizonyos eredményeket elérniök, s gátolni a nemzetőrök jelentkezését, ugyanakkor a földosztás ígéretével helyenként paraszti mozgolódást is előidéztek. Perczel alispán július végén és augusztus elején jelentésben számol be a belügyminiszternek s ezekből kiderül, hogy „... Az ingerültség a megye népei közt naponként öregbedik, terjedtebb tért nyer el és vésztjósló színbe borul.. ,"

29 A fennforgó nehézségek ellenére július végére 12 000 fő körüli nemzetőr sereg áll őrt Baranyában, ebből 6 000 a megyebeli. Ennek a seregnek a harci értéke igen minimális volt. Nemcsak a felszerelés hiányos volta miatt. Fegyverei között többezer kasza szerepelt, s mindössze néhány ágyújuk volt, amit Batthyány saját 4 ágyújával növelt.

30 Csányi a fegyverek elégtelenségéről, a kiképzés hiányosságairól több ízben is jelentést tesz a Honvédelmi Minisztériumnak, kielégítő megoldást azonban nem kaphatott, hiszen a probléma országos jellegű volt. A fegyveres védelem költségeit, a forradalom kormánya nem tudta kellő mértékben fedezni, szükség volt az ország népének áldozatkészségére ebben a kérdésben is. Szemere Bertalan országos felhívást intézett a nemzethez május közepén. Ennek hatására Pécsett is gyűjtést rendeztek. Bizottság alakult, amelynek tagjai: Munkácsi József, Rüffer Károly, Schönher Károly, Thaller József voltak. Az adományozásból a pécsi polgárság kivette a részét június 15-ig 1279 forint ezüst készpénzt ajánlottak fel. Mohácson a II. Lajos tervezett szobrának felállítására gyűjtött összeget ajánlották fel. Scitovszkyt is sikerült rávenni arra, hogyha már a többség (a kanonokok többsége) külön-külön távol tartja magát a mozGróf Batthyány Kázmér országos biztos hivatalos pecsétje