Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben

A szavazó jelöltje nevét a névsorban aláhúzta és ezt mint voksot, a választmánynak beadta. A választások befejeztével Batthyány Kázmér elnökletével választási közgyűlést tartottak, ahol a képviselőtestületi választások eredményét tudomásul vették. A tisztújítási gyűlést 28—30-án tartották meg, ugyancsak a főispán elnökletével. Polgármesterré Aidinger Pált választották. Az új tisztikar összetétele nem sokban különbözött a lelépőtől. A főbíró, a polgármester, a kapitány s a tanácsnokok egy része volt csupán új ember. Ez a helyzet a városi pogárság politikai iskolázatlanságát mutatta s azzal a következménnyel járt, hogy a város vezetésében erőteljesen tovább él a régi szellem, a korábbi vezetési gyakorlat, nem bontakozik ki kellő alkotóképesség, mindvégig jelen van a kisszerű vádaskodás, a határozott döntéseket igénylő kérdések elodázása, a bizonytalankodás. A népképviseleti választásokra június 21-én került sor. Pécs képviselőjévé a néhány héttel korábban polgármesternek megválasztott és rengeteg rosszindulatú rágalomnak kitett Aidinger Pált választották. Ezt ugyan az országgyűlés július 13-án választási szabálytalanságokra hivatkozva megsemmisítette, de az új választásokon ismét ő került ki győztesen s ezután elfoglalta helyét az országgyűlésen. A követválasztások a siklósi kerület kivételével lényegében mindenütt különösebb izgalom nélkül zajlottak le. Ebben a kerületben már május végén megkezdték a korteskedést Táncsics Mihály, a takácslegényből lett tanító, író és újságszerkesztő jelölése érdekében. Május 27-én a következő felhívást körözték Szaporca, Tésenfa, Drávacsehi, Drávapalkonya, Drávaszabolcs, Ipacsfa, Kovácshida, Drávaszerdahely, Drávacsepely községekben : „Atyámfiai Polgártársak! Közelget az idő mellyben az ország gyűlés öszve gyűl. Ezen ország gyűléstől függ hazánk jövő boldogsága. Érdekében áll a szerént minden igaz magyarnak, hogy a haza javát szívesen akaró követek küldessenek az ország gyűlésre. A Siklósi kerület is küld egy ilyen követet. Hogy jó követet küldhessünk szükség, hogy egyet értsünk. Erre nézve holnap, az az május 28-án pontban délben Csepelyen Nép gyűlés fog tartatni. Válasszon tehát minden helység oda 3—4 képviselőt, kikben az egész népnek bizodalma van, kik ott együtt tanácskoznak, hogy kit szeretnének ország gyűlési követnek."

23 A gyűlés szervezőit és szónokait a fennálló törvényes és társadalmi rend ellen elkövetett izgatás címén ismeretlenek feljelentették a megyei hatóságnál, s így a megye kénytelen volt az ügy kivizsgálására bizottságot küldeni. Az ügyre vonatkozó alispáni jegyzőkönyvben többek között a következők olvashatók: „.. .egy nép gyűlés minden előre volt bejelentés nélkül Csepely helységben tartatván, azon minden féle Comunisticus, a fenn álló alkotmányos rend és Kormány elleni kitörések s felszólalások úgy szinte lázító szónoklatok jöttek vala szőnyegre, melyek a jelen volt tömegnél nagyobb igent támasztó indulatos isméti kitöréseket hozának elé; — úgy továbbá, mikép mégis az nap Siklós közelébe Sándor téren szinte nép gyűlést tartván, ott máris egy Ország gyűlési követ a nép által minden törvény, s alkotmányos rend ellen megválasztott légyen."

24 A bizottság kihallgatta magukat a szónokokat és a hallgatók közül azokat, akiket tanúvallomásra alkalmasnak tartott. „Comunisticus" kijelentéseket a bizottság csak Munkácsi Albert lelkész beszédében talált. A vármegyei tiszti főügyész törvényszék elé kívánta állíttatni, mivel „a Szónok ön elismeréséből felderülne, miképen ő a jogegyenlőség elvét híve és követve, a Regálékat megszüntetetteknek lenni az egybe sereglett Népnek elég hibás és balvéleménnyel úgy a törvény rossz és tilos értelmezésével hirdetvén, az egybe sereglett földművelő népet, az Úri jogok mint kizárólag magány Tulajdon, tilos sértésére izgatni elég vakmerőséget bátorkodott".

25 A megyei közgyűlés azonban úgy határozott, hogy nem kívánja Munkácsi felelősségre vonását. Érdekes az indoklás; „.. .mert népünk... — józan eszének és becsületes magyar jellemnek sugalatát követve, könnyelmű bujtogatói által törvény ellenes merényletekre magát felzaklatni nem engedi — sa fenforgó esetben nem is engedte".