Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Baranya megye 1848—1849-ben
politikától, de azért még az kifejezi kételyeit új követek megválasztásának törvényességében. A közgyűlés kétségtelenül minden előkészítés nélkül ült össze, de döntése feltétlenül a megyei nemesség időközben végbement szemléletváltozását tükrözte, amit a frissen vett hírek csak tovább erősítettek. Ugyanakkor a közgyűlés az öröm kifejezése mellett feladatának tartotta azt is, hogy megvitassa hogyan lehet a népet a váratlan átalakulásra előkészíteni,vagy „an nak önkényes és forradalomszerű keresztülvitelét megakadályozni". Azonnal követeket küldenek az egyes járásokba, azzal a feladattal, hogy a népet kellő mérsékletre, az urakat engedékenységre figyelmeztessék. A pesti forradalom hírére a megyéből nagyon sokan gyűltek össze Pécsett. Perczel Miklós a Nagytér (ma Széchenyi tér) közepén levő Szentháromság szobor előtt egy asztalra állva hirdette az összeseregletteknek, hogy nincs többé földesúr, nincs nemes, nincs papság, mindannyian egyenlőek vagyunk. A gyűlés határozatokat is hozott — ezek között szerepelt, hogy végre történjék meg Pécs szabad királyi várossá emelésének országgyűlési becikkelyezése. A népgyűlés határozatát háromtagú küldöttség vitte Pestre. 13 A március 19-én tartott közgyűlésen a város tanácsa a főbíró, a polgármester és a kapitány vezetésével bizottságot hozott létre, amelynek feladatát a várható rendzavarások megelőzésében, megakadályozásában határozták meg. A „rend" védelme tehát a vagyonos osztályok képviselőinek Pécsett is első intézkedései közé tartozott. A forradalom hírére a tömeghangulat igen erőteljesen a papság ellen fordult. Többségükről ugyanis joggal az a vélemény alakult ki, hogy a „nemzeti ügy" elárulói. A hangulat szításában a káptalani jobbágyok jártak elöl, megtagadtak minden munkát s az utcán megjelent papokat hangos megjegyzésekkek illették. A tömeghangulat izgatottá válását jelentősen előmozdította az élelmiszerárak drágulása, annak ellenére, hogy a vármegye a városra is kiterjedően a legfontosabb élelmiszerárakat limitálta. Március 28-án közgyűlést tartott a vármegye, amelyen ismertették István nádor levelét az első felelős magyar minisztérium megalakulásáról. Ugyanekkor Perczel Imre vezetésével 40 tagú választmányt hoznak létre a nemzetőrség felállítására. A nemzetőrségnek a törvényjavaslat szellemében való megszervezésén kívül az ő feladatuk volt még a „netaláni mozgalmak figyelemmel kísérése" is. Ezért naponta összeülnek, és a választmány már 7 jelenlévővel határozatképes 14 . A vármegyében tulajdonképpen ezzel a közgyűléssel veszi kezdetét az új rendszer szellemében való átalakulás. Elhatározzák a cenzúra eltörlését, mert ebben látják az időközben lezajlott népmozgalmak fő okát. Hamarosan megjelennek a szabad sajtó első termékei is. Április 6-án jelent meg a nyelvében német, de szellemében „a magyar érdekek és nemzetiségek pártolásában hű buzgalommal fáradozik" törekvést megfogalmazó Pressfreie Flugblätter. Kiadja a Verőcéről Pécsre került Neuwirth Ernő Adolf újságíró. A lap mottója; „Szabadságért, népért, hazáért". Május 12-én címet változtat és Fünfkirchner Zeitung néven jelenik meg, de továbbra is a hozzáértő, művelt, liberálisan gondolkodó Neuwirth szerkeszti. Az újság minden bizonnyal beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mert május 31-én Pécsi Tárogató című magyar nyelvű melléklappal is megtoldotta a kiadó. Ennek céljait az első szám beköszöntője tartalmazza. „Czálunk: kikelni a visszaélések ellen, hogy azoktól körünkben megtisztítsuk a közügy terét; és lerántani a febrőlködő incompetentiát, hogy a hivatott képssség ne legyen kénytelen hatáskörön kívül vesztegelni.
