Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

NAPLÓK A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC BARANYAI TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: Náray János: Pécsi Krónika (1848—1849)

tartózkodik, 1851 június 12-én a szabad koldulást megszüntető intézet javára történő adakozó íven még aláírta nevét.

15 1851 április 18-án a Városi Tanácshoz kérvényt nyújt be, melyben az árva tárból 1000 p

for int kölcsön felvételének engedélyét kéri, három hónapra, kamatra. Ezt az összeget a pécsi határban levő négy szőlőjének terhére kéri betáblázni. A kérelmet így írja alá: Náray János nyug. Püsp. számtartó.

1

* Feltehetően komoly anyagi gondjai lehettek, hisz szőlői már korábbi időből is jelentősen meg voltak terhelve. Ez után elhagyta Pécset. Pécsről történő eltávozása után a megyében 1850-ben állást vállal, és mint Cs. Kir. Kerületi földadóbecslö dolgozik egy ideig. Mivel azonban 1851-ben a városi Tanácshoz benyújtott kérelmét úgy írta alá, hogy nyug. Püsp. Számtartó; ez az állása csak ideiglenes lehetett}'

1 1852-ben fia, Náray Kálmán kérelmet nyújt be a megyéhez, amelyben Amerikába történő kivándorlásához a vármegye engedélyét kéri. A megye az ügyet kivizsgálta és a kérelmet kiskorúságára való tekintettel visszautasította. A kiskorúság tényét a távollevő apa helyett az anyjától kérdezték meg}

6 Később az Anna utcai püspöki számtartói lakásból is elköltöztek. 1853-ban már az új számtartó lakik az épületben. Náray pécsi szereplése ezzel végetér, további sorsa ismeretlen. III. A napló igen kalandos úton jutott a Baranya megyei Levéltárba. Szerzője Pécsről történő eltávozásakor magával vitte. Hosszú ideig magánszemélyek birtokában volt. 1929 augusztus 16-án Komor Gyula kecskeméti könyvkereskedő levélben kereste meg Pécs város tanácsát, és 80 pengő ellenében megvételre ajánlotta fel a naplót. A polgármesteri hivatal nevében a városi főjegyző a naplót Pécs város főlevéltárnokához utalta (Péter József) véleményezés céljából. A főlevéltárnok történelmi értékeinek figyelembe vételével javasolja megvásárlását. Még csaknem egy évig húzódott a vásárlás, mígnem a város a könyvkereskedő többszöri sürgetése után 50 pengőért megvásárolta a naplót. Ez után a városi Majorossy Imre múzeumba került}

9 A harmincas években a polgármester megbízásából a múzeum irányítását ideiglenesen a városi főlevéltárnok (Vörös Márton) vette át. Ekkor került a Városi Levéltár gyűjteményei közé, majd 1950-től a Pécsi Állami Levéltár tulajdonába Náray írása. Vörös Márton levéltárigazgató nyugdíjaztatása előtt a naplót magához vette és 1965-ben a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztályának ajándékozta, ahol a 118/65. gyarapodási számot kapta. Végül 1973-ban a múzeumok és a levéltárak között létrejött megállapodás után visszakerült az a Baranya megyei Levéltárba. IV. Melyek a napló legfőbb értékei? Náray már művének bevezetőjeként közölt pár sorban leszögezi, hogy a helyi eseményeknek szemtanúja volt, a vidékieket pedig szinte elsőkézből hallotta. Ennek ellenére mégis meglepő az a hallatlan tájékozottság, mellyel rendelkezett. Ezt még az sem magyarázza, hogy rengeteget tartózkodott az utcán, mint az események szemlője. Leírja, hogy 1849 július 7-én a Budai-külvárosban kezdődött zavargásoknál éppen ott sétált a Balokány tónál, a június 15-i eseményeket lakásának padlásáról, szinte páholyból szemlélte. Úgy tűnik minden jelentősebb eseménynél jelen volt. Még azokon is, melyek nem az