Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

A közigazgatási hatóságok a forradalomban való részvétel gyanúja miatt vizsgálatot indítottak Heller Imre soproni származású mohácsi cipész ellen. A csehországi származású Svande Ferencet, aki útlevelének láttamozása végett megjelent a siklósi főbírói hivatalban, Kary szolgabíró letartóztatta és fegyveres kísérettel Pécsre szállíttatta. A letartóztatására az adott okot, hogy útlevelét Lúgoson állították ki, és így gyanúsítható volt azzal, hogy a forradalmi hadseregben szolgált. A sajtótermékek forgalmát még szigorúbb ellenőrzés alá vonták, s a külföldön megjelenő gyanús könyvek és folyóiratok behozatalát megtiltották. A német szocialisták által Lipcsében kiadott, legnagyobbrészt a magyar forradalommal foglalkozó könyvek jegyzékét a főispán azzal az utasítással küldte meg a megyének, hogy a nép hangulatát erősen befolyásoló, lázító könyvek terjesztését minden erővel akadályozza meg. A gyanús könyvkereskedőknél és boltjaikban házkutatást kell tartani, és az esetleg talált ilyen könyveket el kell kobozni.

95 A fokozódó szigornak nem meghunyászkodás, hanem még nagyobb ellenállás lett az eredménye. A lakosság tüntetett a magyarságával. Hogy ezt külsőleg is kifejezésre juttassák, magyaros zsinóros ruhát, különböző színű sújtassál, rózsával díszített sapkát viseltek. A katonai hatóságok nem sokáig tűrték ezt, rendeletet adtak ki, hogy aki ez után ilyet visel, azt azonnal letartóztatják és szigorúan megbüntetik.

90 Az ellenállás nem csak ilyen külsőségekben nyilvánult meg. Azok a hazafiak, akiknek idegen hangzású nevük volt, még becsületes nevűket is magyaros névre változtatták, hogy a zsarnokság elleni gyűlöletüket és megvetésüket ezáltal is kimutassák. A névváltoztatási kérelmek szinte elárasztották a belügyminisztériumot. Ennek a már szinte nyílt tüntetésnek megakadályozására elrendelték, hogy ezután ha a folyamodó olyan nevet választ, amilyent más családok is viselnek, a névváltoztatási kérelemhez csatolni kell a családok egy olyan nyilatkozatát, hogy nevük viselése ellen nem emelnek kifogást. Ezen kívül kellően meg kell indokolni, hogy miért kívánják a névváltoztatást. Ezzel a rendelkezéssel nagyon megnehezítették a névváltoztatást. Hiszen minden jóhangzású magyar családnevünket több család is viselte. A beleegyezés megszerzése valamennyitől, végül a hatóság előtt elfogadható módon megokolni, hogy miért akarja nevét megváltoztatni, szinte reménytelen feladat volt. Ennek ellenére, ha lassabban is, tovább folytak a névmagyarosítások.

07 A legnagyobb gondot azonban a szökött katonák okozták. A megyefőnök április 9-én értesítette a főispánt, hogy a beavatás elől megszökött volt honvédek annyira veszélyeztették a közbiztonságot, hogy üldözésükre katonai karhatalmat kellett igénybevenni. Mivel azonban az akció helyességét a községek nem ismerték fel. a szökevények pártjára álltak. A karhatalom érkezéséről idejében értesítették őket, s azok elmeneküllek. Ezért szükség volt egy olyan rendelet kiadására, hogy azokat a községeket, amelyek ilyen bujdosókat hatarukban megtűrnek, őket élelemmel ellátják, hírt adnak nekik, szökésüket elősegítik, a katonaság által azonnal behajtandó 25—200 ezüst forintig terjedhető pénzbírsággal sújtják. Ezen felül a községekben a lakosság költségére katonaságot helyeznek el.'

JS Hiába volt azonban minden fenyegetés, a lakosság, ahol csak tehette, segítette nemcsak a falubeli, de a vadidegen katonaszökevényeket is. Kovács Imre, Ribacz Márton, Szabó Mihály és Zsírom Imre bakócai lakosok az erdő szélén lovat legeltettek. Este felé a tűz körül beszélgettek, amikor odaóvatoskodott hozzájuk egy, a pécsi csapattestétől megszökött és napok óta az erdőben bujkáló katona. Ennivalót és civil ruhát kért tőlük. A szökevényt egyikük sem ismerte, mégis barátságosan fogadták. Kovács Imre anélkül, hogy csak a nevét is megkérdezte volna, meghívta házába és megvendégelte. Ezután ellátta polgári ruhával és élelemmel, majd titokban kivezette a faluból. Az esemény mégis a hegyháti főbíró tudomására jutott. A négy embert letartóztatták és vizsgálatot indítottak ellenük. A vizsgálat lefolytatása után Zsiromot, Ribaczot és Szabót szabadon bocsátották, Kovács Imrét pedig a vizsgálati iratokkal együtt átszállították a soproni kerületi katonai parancsnoksághoz. A katonai bíróság Kovács Imrét börtönbüntetésre ítélte.

99