Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

Pécsről katonai kísérettel egy újoncszállítmányt indítottak útba Bécsbe. Szentlőrincen a gyalogmenet pihenőt tartott, s a lakosság ennivalót, vizet vitt nekik és elbeszélgetett velük. A pihenő után az újoncok megtagadták az engedelmességet, úgy, hogy az őröknek erélyesen kellett fellépniök, hogy a csapatot továbbvonulásra bírják. A szentlőrinciek ellen vizsgálatot indítottak, de nem tudták rájuk bizonyítani, hogy az újoncokat engedetlenségre biztatták volna. Egy másik csapattal Bécsbe indított Vörös József Kővágószöllős határában engedélyt kért, hogy a csapattól kis időre lemaradhasson. Az engedélyt megkapta, s egy őr maradt vissza vele. Az őr bizonyos idő múlva indulásra hívta fel. Vörös azonban húzta az időt, majd mikor a kísérő erélyesebb hangon sürgette, rátámadt, földreterítette és meg akart szökni. Az őr utánalőtt és halálosan megsebesítette.

100 Még az ilyen halállal végződő szökési kísérletek sem rettentettek el a volt honvédeket, s a szökevények száma egyre emelkedett. A dunaszekcsői szigeten is sok szökött katona bujkált. Annak ellenére, hogy minden elfogott után 24 ezüst forintot kaptak, a pandúrok nem merték megkísérelni a szökevények kézrekerítését. Március végén a Duna annyira megáradt, hogy elöntötte a szigetet. A pandúrok úgy gondolták, hogy a víz miatt a szökevények nagyobb része elhagyta a szigetet és a hátramaradó néhány embert minden kockázat nélkül elfoghatják. Ezért a víz leapadása után rögtön átkutatták a szigetet, de egyetlen egy szökevényt sem sikerült elfogni. Természetesen nemcsak Baranyában, de a szomszédos megyékben, sőt az egész országban ugyanez volt a helyzet. A katonaszökevények kézrekerítésére április 22-től 24-ig Bács megye egész területén razziát tartottak. Nehogy a szökevények átmenekülhessenek Baranyába, erre az időre a baranyai oldalon cirkáló járőröket és az átkelőhelyekre őrségeket állítottak fel. A már besorozott és csapattesíüktől megszököttek nagyon gyakran katonai fegyvereiket is magukkal vitték, és többször megtörtént, hogy az elfogatásukra kiküldött katonaságnak fegyveresen ellenalltak. Ezért Haynau 1850. május 24-én elrendelte, hogy ezután minden már besorozott és felesketett szökevényt, aki az elfogására kiküldött katonáknak, vagy pandúroknak fegyveresen ellenáll, a legközelebbi rögtönítélő haditörvényszék elé kell állítani és kötél általi halállal kell büntetni. A szökevényeket segítő polgári személyeket pedig haditörvényszék elé, súlyosabb esetben pedig rögtönítélő bíróság elé kell állítani.

101 A szokott katonák és politikai menekültek nagyon gyakran a faluk határában, erdőkben legeltető pásztorok között húzták meg magukat. Ez elég biztonságos volt, mert a szökevényekre vadászó pandúrok, vagy katonák nem ismerték személy szerint a pásztorokat. Hogy ezt megakadályozzák, elrendelték, hogy minden pásztort tanyalevéllel kell ellátni. Szökött honvédet és egyéb gyanús személyt a községek nem alkalmazhatnak pásztornak. A pásztorok számát meg kell határozni, és csak a szükséges létszámot lehet ellátni tanyalevéllel. Azt akit a pásztorok közt találnak, és nincs tanyalevele, cl kell fogni, s ha megfelel katonának, be kell sorozni, a gyanús személyeket pedig át kell adni a megyei törvényszéknek.

1 °Újra szabályozták a fegyvertartást is. A közigazgatási hatóságok által kiadott fegyvertartási engedélyek érvényüket vesztették, s az engedélyeket ezután a kerületi parancsnok adta ki. A megbízhatatlan egyéneknek még a díszkardjukat is be kellett szolgáltatni.

103 A forradalomban résztvett személyek ügyének kivizsgálása közben lankadatlanul folyt. A pesti hadbíróság kérte, hogy közöljék vele a volt forradalmi kormánybiztosok nevét, személyi adatait, és tartózkodási helyét. Ezen kívül azt is, hogy hol, mennyi ideig működtek, milyen rendeleteket, parancsokat adtak ki. Ha a rendeletek feltalálhatók, azokat küldjék meg. A megyefőnök jelentette, hogy a megyében báró Majthényi József volt a kormánybiztos, aki június 12-én jelent meg Pécsett és június 15-én távozott. A három nap alatt a kinevezését kihirdető falragaszon kívül egyéb rendeletet nem adott ki. Megyegyűlést nem tartott. Majthényi tartózkodási helye ismeretlen. Majthényinak nemcsak a tevékenységét vizsgálták, hanem mindent elkövettek a kézrekerítésére. A soproni kerületi parancsnoksághoz olyan hírek érkeztek, hogy Majthényi somogyi és baranyai birtokain bujkál. A megyefőnök uta-