Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

A közrend fenntartására épp úgy mint eddig egy „rendseregi hadnagy" szükséges. A közbátorság fenntartására és a négy börtönben lévő rabok őrzésére jelenleg rendelkezésre áll egy várkapitány, egy lovas strázsamester, 11 lovas katona, 33 csatlóshajdú, 4 vártabeli káplár, 53 vártabeli közlegény, 6 pandúrkáplár, 54 közpandúr és 23 csatlóspandúr. Ezek a jövőben is szükségesek. A megye hosszabb idő óta szerződéssel egy hóhért tartott, akit a jövőben is meg kellene tartani. A törvényszékhez és az árvaszékhez ideiglenesen néhány olyan egyént vettek fel, akik eddig nem voltak tisztviselők. Utasítást kért, hogy addig is, amíg az ügyet véglegesen rendezik, ezeket miből fizesse. Felhívta a figyelmet arra, hogy az úriszékek megszűnése, a törvényszéknél több alkalmazott felvételét teszi szükségessé, ami a közigazgatás költségeit nagyon emeli. A katonaság ellátására és a laktanyák felügyeletére, a már rendszeresített két biztost meg kell tartani. A javaslat nem minden pontját hagyták jóvá. A felsőbb rendelet azonban a javaslatot kiegészítve, több szervezeti változást írt elő. Ilyenek: 1. a közigazgatási hatóság csak a rendőri büntető ügyekben járhat el, minden más büntető ügy a törvényszékhez tartozik. 2. A megyei pénztárakat az adópénztárnoknak kell átadni, s az adókat ezután együtt kezelik. 3. A megyei mérnököket a Közlekedés és Középítészeti Minisztérium nevezi ki, addig is kikerülnek a megye hatásköre alól és a kormánybiztos utasításai szerint járnak el. Helybenhagyták a területi és a közigazgatási személyzeti beosztást. A megyi fegyveres erők létszámát a csendőrség felállításáig meghagyták.

01 Nemsokára országos rendelet jelent meg a közigazgatás rendezéséről. A „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" szerint a közrend-tartás és a közigazgatás legfőbb szerve a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnoka, s a polgári ügykere nézve teljhatalmú császári biztos. Alsóbb szervek a kerületi parancsnokok, és az igazgatási ügyek vitelére melléjük rendelt miniszteri biztosok, és kerületi főbiztosok, végül a megyefőnökök, az alájuk rendelt megyei tisztviselőkkel. Kivételes állapot ideje alatt egyedül a hadsereg főparancsnoka birtokolja a végrehajtó hatalmat hatósága körében. Ide tartoznak főleg a közrend, béke és közbátorság helyreállítására és fenntartására szolgáló azon kivételes intézkedések, melyeket az ostromállapot tesz szükségessé. Nyilvános hirdetményeket, amelyek az egész országra vonatkoznak, a főparancsnok ad ki. A főparancsnok mellett működik a császári biztos, közvetlenül a belügyminisztérium alá rendelve. Feladata a legfelsőbb helyen jóváhagyott közrendtartási határozatok végrehajtása, valamennyi minisztérium alá tartozó igazgatási szerv munkájának segítése és összehangolása, végül a polgári igazgatás felügyelete. Az országot öt katonai kerületre osztották (budapesti, pozsonyi, soproni, kassai, nagyváradi). A katonai kerület két, vagy három polgári kerületre oszlott. Minden katonai kerületben az igazgatás legfőbb vezetése és a végrehajtó hatalom a kerületi parancsnok kezében volt. A katonai parancsnok mellé a polgári ügyek vezetésére egy miniszteri biztost rendeltek ki, aki a császári biztosnak és a minisztériumnak tartozott felelősséggel. Hozzá tartoztak a belügyminisztériumtól leküldött politikai közigazgatási ügyek. A katonai kerület parancsnoka polgári ügyekben a császári biztoson keresztül levelezett a minisztériumokkal. A polgári kerület közrendtartási igazgatását egy kerületi főbiztos vezette, ennek a címe kerületi főispán. Ez a felsőbb rendeleteket a kerületi parancsnokon keresztül kapta, és a felsőbb szervekkel a kapcsolatot a katonai parancsnokon keresztül tartotta. A polgári kerület több megyéből állt. A megyék közrendtartási igazgatását egy állami biztos vezette, megyei főnök címmel. A megye járásokra oszlott, ezeket a közigazgatási főbírók vezették. A kerületben lévő szabad királyi város közvetlenül a főispán alá tartozott.