Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

Megyénk Tolna és Somogy megyével együtt a soproni katonai, ezen belül a tolnai polgári kerülethez tartozott."

2 December elején megérkezett a megyéhez az új Birodalmi Alkotmány is, — amely az ország önállóságát megszüntette és beolvasztotta a birodalomba — azzal az utasítással, hogy azt a községekben ünnepélyesen hirdessék ki. A megyefőnök elrendelte, hogy minden templomban tartsanak istentiszteletet és a lelkészek az alkotmány előnyös voltát ismertessék, utána pedig a nép vonuljon a községházára, ott az alkotmányt olvassák fel és kellőképpen magyarázzák meg. A kihirdetés megtörténtéről, annak lefolyásáról és a nép hangulatáról jelentést kért.

63 A nép az alkotmányt hidegen, közömbösen, sőt ellenérzéssel fogadta. A megye lelkészei valamennyien elget tettek a felhívásnak, csak Stephanovics József vajszlói rk. plébános nem, aki a kihirdetés napján nem tartott istentiszteletet, és a templomot zárva tartotta. A megindított vizsgálat során azzal védekezett, hogy a kihirdetést hétköznap végezték, hétköznap pedig csak néhány ember jár templomba, így a rendeletnek nem tudott eleget tenni.

64 A megyefőnök összefoglaló jelentése szerint az alkotmányt a nép műveltsége és felfogása szerint különböző képpen fogadta. Voltak helyek, ahol annak „hasznos" voltát megértették és éljeneztek, a legtöbb helyen azonban nem tudták annak előnyét felfogni, némán hallgatták végig és távoztak. A forradalmi idők alatt kommunizmussal megfertőzött három község Darázs, Izsép és Marok lakossága a kihirdetést nem hallgatta végig, hanem a kihirdetés helyéről mogorva arccal eltávozott.

65 A belügyminisztérium tájékozódni kívánt az ország közállapotáról, azért kimerítő jelentést kért a megye helyzetéről. A megyefőnök jelentette, hogy a megye még nincs teljesen rendezett állapotban. A megye újjászervezése még nem fejeződött be, s e miatt a tisztviselők létbizonytalanságban vannak, ami kihat a munkájukra is. A mielőbbi végleges rendezésre nemcsak ezért, hanem azért is szükség van, mert a forradalom alatt az uradalmaknak okozott károk miatt egyes községek lakosságát több ezer forintos kárpótlásra kellene ítélni, ami nagyfokú nyugtalanságot okozna. Talán ha ezeket a törvényes és igazságos követeléseket az új törvénykezési eljárás szerint intéznék el, a törvény szigorát a nép nem venné olyan rossz néven. A nép hangulata általában megnyugtató. A megye lakosságának nagyobb része magyar anyanyelvű. Ezek hangulata jó, és a személyes (uradalmi) vagyon megsértésétől tartózkodnak. E tekintetben a közepesnél jobbak a németek, míg a rác nemzetségűek, akik nevelési hiányuknál fogva nem tartoznak a felvilágosodottabbak közé, a közepesnél rosszabbak. Javulnak a személy- és vagyonbiztonsági állapotok. A nép a császár és a magas kormány atyai jóindulatáról meggyőződve visszatért a jó útra, ahonnan néhány csábító letérítette. A közadók beszedése folyik és a tisztviselők erélyessége folytán nem csak az ezévi, hanem a múlt évekről maradt tartozások egy részét is befizették. A tisztviselők munkája általában kielégítő, még nagyobb odaadás várható, ha a közigazgatás végleges rendezésével jövőjük biztosítva lesz. A közutakon és helységekben a közbiztonság nagyjából megfelelő. A megyének kereskedelmi cikke nincs, ezért a pénzforgalom nagyon csekély. Egyetlen árucikk a bor. Mivel azonban az idén a termés nagyon rossz volt, a lakosság igen kevés bevételre számíthat. Megnehezíti a pénzforgalmat a megyéből teljesen eltűnt ezüst és rézpénz hiánya is. Az árak magasak, ami természetes velejárója a nagyszámú katonaság jelenlétének. A megyefőnök e jelentéssel együtt egy felállítandó árvaszék tervezetét is felterjesztette.

66 Ugyancsak jelentést tett a háborús események során keletkezett olyan akadályokról, amelyek a közlekedést és kereskedelmet gátolták. A megyének ebben az időben: