Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Fáncsy József: Az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására tett kísérletek Baranyában 1849—1850

kését elősegíti, vagy a szökevénynek bármilyen szolgálatot tesz, hadi, vagy rögtönítélő bíróság elé kell állítani. Mindazok pedig, akik ilyen szökevényt elfognak, 24 forint jutalmat kapnak.

58 A szőlőhegyek, erdők tele voltak katona szökevénnyel. Ruhára, élelemre és fegyverre volt szükségük. A falvak határában, erdőben legeltető pásztorok támogatták őket, de ez kevés volt, ezért a falvak szélső házait, főként a falun kívül eső malmokat, csárdákat, erdész házakat és pusztákat keresték fel. A lakosság szívesen adta amije volt, de ha a hatóság tudomására jutott a dolog, hogy a büntetéstől mentesüljenek, azt vallották, hogy kényszerből cselekedtek. A fegyveres szökevények nem ijedtek meg kisebb katonai, vagy pandúr csapattól sem, és többször sikeresen szembeszálltak velük. Ezért a közbiztonság megszilárdítása érdekében az alispán statáriális bíróságot állított fel. Elrendelte, hogy ez elé a bíróság elé kell állítani, mindazokat akik fegyveres rablótámadásban részt vesznek, vagy akit a hatóság bármilyen okból el akart fogni és fegyveresen ellenállt.

59 Erélyes intézkedések történtek a lakosságnál még kint lévő fegyverek beszolgáltatására. Megszigorították az idegenek ellenőrzését is. A közrend és nyugalom megromlását azonban nem csak a katona szökevények okozták. Oka volt ennek az a zavar is, ami az úrbériség megszüntetésével kapcsolatban mutatkozott. A lakosság nem csak a kilencedet, tizedet, de a bordézsmát sem akarta szolgáltatni. Az erdőket pedig sok helyen sajátjuknak tekintették. Emiatt az uradalmak részéről állandó volt a panasz. A közigazgatási hatóságok nem akarták az amúgy is rossz hangulatot szigorú intézkedésekkel mégjobban elmérgesíteni, ezért a bordézsmával kapcsolatban a meggyőzéshez folyamodtak. Az erdőpusztítást betiltották és elrendelték, hogy a lelkészeknek járó fizetéseket, terményeket, és szerződésileg kötelezett munkákat a községek pontosan szolgáltassák ki.

G0 A zűrzavart fokozta még az adózás tisztázatlan kérdése. Elvben érvényben volt a közteherviselés, de az uradalmak nem fizettek közadót, mert az uradalmi földek mint adóalanyok még nem voltak összeírva. Tíz hónap múlott el azóta, hogy az ellenforradalom úrrá lett Baranyában, de a közigazgatás végleges rendezése még mindig nem történt meg. A tisztviselők és alkalmazottak egy részét csak ideiglenesen alkalmazták, de a véglegesített tisztviselők sem aludtak nyugodtan, mert nem tudhatták, hogy az új közigazgatási rendszer bevezetésekor állásukat nem szüntetik-e meg. Az alispán többször szorgalmazta a rendezést. A főispán végre november közepén utasítást adott egy ideiglenes javaslat elkészítésére. A megye közigazgatási beosztásának és személyi létszámának tervezetét sürgősen elkészítették és jóváhagyásra megküldték a főispánnak. A tervezet szerint a megye 354 helységét, mely eddig hat járást alkotott, a Mohácsi és Baranyavári járások megosztásával hét járásra osztották. Járás Helység Lakos Székhely Szolgabíró székh. Dárdai Nyárádi Pécsváradi Hegyháti Szentlőrinci Pécsi Siklósi 30 28 36 74 72 57 57 33 537 31 353 31 852 35 772 29 521 29 578 30 636 Dárda Nyárád Pécsvárad Sásd Szentlőrinc Pécs Siklós Hercegszőllős Mohács Dunaszekcső Mágocs Baksa Hosszúhetény Vajszló Összesen : 354 322 249 + Mohács város lakossága 10 000 fő