Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1973. (Pécs, 1973)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom 1848—1849-ben

59 1 04. cs. Adás-vételi szerződések. 227. cs. Makkoltatási árverések jegyzéke 1849 évben. B0 214. cs. Kormányhozi felírások. 1849. febr. 1. 216. cs. N. 6. 61 180. cs. Kimutatás. Jánosi 1. Dec. 1848. („Vágattatik évenként 8 hold vágásban 200 öl fa, ára 6 Ft-jával: 1200 Ft, melyből leszámíttatik: a favágóknak 1 öltől fizettetik: 1 Ft 15 X, tészen 250 Ft, a fának a vágásból léniára hordása öltől 45 X, tészen: 150 Ft, Marad tiszta jövedelem: 800 Ft." 62 54. cs. Pénztári számadás 1848. Bevétel (Ölfáért: 3008 Ft 20 X, szálfáért 4676 Ft 47 X, makkbér 91 Ft.) 63 2. cs. Hölczl sellyei tiszttartó 1848 aug. 3-i levele Kerese Györgyhöz. 84 11. cs. 93/1848. 85 1847-ben, amely igen gyenge termésű év, a 82 2/3 hold majorsági szőlőből 923 1/2 akó, a dézsmából 6894 3/4 akó bor eredt be. 88 2 27. cs. Pénzes napszámok Jegyzőkönyve 1848. (Néhány példa: metszés: 36 Vx, venyige kihordás: 18—24 X, kapálás 36 X, kapálás és kötözés: 45 X, szedés: 18—36 X, sajtolás: 45 X, borfejtés: 36-45 X.) 87 214. cs. Boly, 9. 12/1849. 88 BmL. Alispáni levelezés: 298. lev. 1849. 299. lev. 1849. 69 Lajstromozatlan cs. Juhászati zsold mutató 1848/49, 1849/50. 70 206. cs. Juhok és juhbőrök eladása. Bólyi urad. 1848. 184. cs. Számtartósági kézikönyv 1848. Ürüt 3 Vft 21 X - 3 Vft 57 X, anyát 3 Vft 3 X - 3 Vft 24 X közti áron értékesítettek.) 71 227. cs. Juhok beosztása 1849/50-ik télre. 72 206. cs. Tégla és Mész eladás Lajstroma 1848. 2249. 184. cs. Számtartósági kézikönyv 1848. 73 229. cs. Mészégetési költségek kimutatása. Tapolcai fiók g. Jánosi fiók gazdaság 1850. 74 229. cs. Malom, kocsma, bolt bérleti szerződések. 75 228. cs. Telekbérleti szerződések. 78 225. cs. Különféle uradalmi jogok kibérlési Lajstroma. 77 Lajstromozatlan csomó. H. Bólyi Uradalom Egész évi pénztári kivonat 1849-ik évre. Die Auswirkungen der Ereignisse von 1848—1849 in der Bolyer und Sellyeer Herrschaft K. KARDHORDÓ Eines der größten Landgute in Baranya, die Herrschaft von Boly und Sellye des Grafen Iván Batthyány (seit Mai 1848. des Herzogs Fülöp Batthyány) hat im Frühling 1848 wesentliche Änderungen erfahren. 805 Fronhöfe der Bolyer Herrschaft, 431 3/8 Fronhöfe aus Sellye wurde von den feudalen Leistungen, dem Zehnt, der Fronarbeit und dem Rauchgeld befreit. Es blieb aber unerklärt, was zum Frondienstfeld gehört und im Laufe der weiteren Entwicklung hat es viele Komplikationen verursacht. Die freigesprochenen Leibeigenen wollten außer den Grundeigentümer noch die Holz- und Weidenutzung, die Hanf- und Krautacker, sowie die remanentialen Felder, ferner die bisher auf Grunde der Kontrakte erhaltenen Weingärten besitzen. Wegen der Behütung auf der herrschaftlichen Weide oder im Wald (Nagycsány, Kákics usw.), der Verweigerung den Kontraktsfeldern gebührigen Zehntes (Kiscsány, Devecser usw.), der Vermietung der Waldeichelmast (Kákics, Nagycsány), der Verjagung der herrschaftlichen Holzhacker aus den Wäldern (Borjád, Kistótfalu) sind mehrere Zusammenstöße zwischen den ehemaligen Fronbauern und den herrschaftlichen Wirtschaftsbeamten geschehen. Die nachträgliche Beitreibung des wiedereingeführten Weinzehntes nach der Niederlage des Freiheitskampfes wurde sogar unter den gegebenen Umständen nicht reibungslos, sondern nur mit der Hilfe der Bewaffneten durchgeführt (Rácpetre, Palkonya, Vokány). Eine innere Umorganisation der Landgutsverwaltung nach der Aufhebung der Leibeigenen erwiest sich als notwendig. Wirtschaftliche Ämter und Beamtenstände wurden zusammengezogen oder abgeschafft, die Anzahl der Gutsarbeiter wurde erhöht. Obzwar der Tagelohn sich gesteigert hat, zur Erledigung einer gegebenen Arbeit wurde aber weniger Zeit verwendet, die Summe der bezahlten Tagelöhne ist dem Wert der früheren Fronarbeit finanziell nachgestanden.