Pécs-egyházmegyei R. Kath. Tanítók névtára Magyarország fennállásának ezredik évétől kezdve (Pécs, 1896)

95 tanulók a II. folyamban az Írásban csakhamar kellő gyakorlottságra tesznek szert : b) Alkalmas időben megkezdi a vezényszónél­küli Írásbeli szabad gyakorlatokat is. Először s jó ideig a beszéd- és értelemgyakor­latok alatt hallottakból és az olvasókönyvből olva­sottakból ismeretes tárgyak neveit Írja fel, s azokat a tábláról utánirassa a gyermekekkel. Azután az igy Íratott szókból alkottat rövid két-három szóból álló mondatokat s ezeket is a tanító a táblára irja, s a gyermekekkel után íratja. c) Ezen fokozatok megtartása mellett, mihelyt az irás enemü gyakorlatában elegendő jártasságot szereztek, másoltatja az olvasókönyvből az elolva­sott s értelmezett rövidebb oívasmányokat ; d) végre az év végén, a már ismeretes olvas­mányokból s a beszéd- s értelemgyakorlatok tartal­mából íratja az ezekben előforduló személyek vagy tárgyak neveit ; az azokról írott tulajdonságokat és cselekvéseket. Az irás gyakorlásának ezen módja egyszers­mind a fogalmazáshoz szolgáló előoktatás is, mely- lyel a tanítási órák azon közeit, midőn más osztályú tanulókkal foglalkozik a tanító, hasznosan lehet betölteni. Ezen eljárás természetéből foly, hogy az irás gyakorlásának ezen módja szerint, a gyermekek nemcsak az írásbeli gépiességet, hanem ezzel együtt főleg a helyesírást, a gondolkodást, feltalálást és a fogalmazási képességet is megszerzik ; ennélfogva a tanító mindenkor a legnagyobb gonddal nézze végig minden gyermek Írását, s nézesse át a tanít­ványokkal is egymásét, s az ejtett helyesírási s gondolat-kifejezésbeli hibákat velők együtt, s külö­nösen általuk javíttassa ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom