Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)
I. RÉSZ Monographiák
is, mert az új telepesek elsősorban ezeket használták fel házaik felépítésére. Jany Ferenc telepíti vissza 1697—1702 között Mohácsra a Kis-Mohács református lakóit is, akik azután még 1725-ig megtartják különállásukat, mikor egyesülnek Mohács városával. 1703-ban ugyanis I. Lipót Mohács várost a pécsi püspökségnek adományozza a régi jogon. Kis-Mohács azonban továbbra is Jany bérlete, illetve birtoka marad. Még 1711-ben a pécs- váradi apátot erősíti meg I. József király a község birtokában. 1713-ban adományozza III. Károly király Kis-Mohácsot is a pécsi püspöknek, aki azonban csak 1717-ben veheti véglegesen át. Még Jany idejében 1694-ben telepszenek le Mohácson a ferencrendiek, akiknek Szent László tartománya kolostort is épít. I. Lipót nekik ajándékozza 1698-ban a Szent-kereszt tiszteletére emelt templomot. A ladislaistákat követik 1697-ben a bosna- argentiniai barátok, akik maguknak szintén rendházat emelnek és Szent István tiszteletére építenek templomot. A két szerzet között megindult versengésnek a kuruc harcok vetnek véget, amelynek következtében a szerzetesek elhagyják Mohácsot és a ladíslaisták már nem is térnek vissza. A bosna-argentiníai barátok 1709-ben telepszenek meg újból Mohácson, itt elfoglalják a ladíslaisták üresen álló rendházát, azonban a pécsi püspök világi papokra óhajtja bízni a hívek lelki gondozását s éppen ezért 1724-ben kényszeríti őket a város elhagyására. A bosna-argentinia barátok elhagyják ugyan a város területét, azonban a városon kívül az éppen akkoriban épülő püspöki kastély közelében telepszenek meg s építik fel — valószínűleg régi helyén — Szent István tiszteletére rendelt templomukat és rendházukat. Mohács a török hódoltság után még mindig meg van erősítve. 20—25 főnyi fegyveres őrség fekszik benne. A kuruc harcok alatt ezt az őrséget 100 főnyi rác katonaság váltja fel, amelynek egy- része később itt is marad Mohácson. A mohácsi erősség nyomaival 1711-ben találkozunk utoljára, mikor nemcsak Mohács és a benne székelő két uradalom (pécsi püspök és pécsváradi apát), hanem a környékbeli falvak is kötelesek a sáncokra munkásokat rendelkezésre bocsátani. A kuruc harcok után azonban az erődítményeket lerombolják, a helyőrség elvonul, a közbiztonsági szolgálatot vármegyei hajdúk veszik át egy kapitány vezetése alatt s a várnak anyagából épül 44
