Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

Wieg — legalább egyes adatok azt mutatják — a püspöki kastély Nesselrod püspök ideje alatt, amelyet bástyákkal is ellátott s a lakosság még 1845-ben is „várnak“ nevezte.

A szatmári békekötés után indul meg tulajdonképpen teljes erővel az újjáépítés munkája. A mohácsi sokacok és szerbek, majd pedig a német iparosok letelepedése is 1711 —1750 közé esik. 1711-ben Mohácson összesen 44 adózó háztartás van. Ezek közül 30 magyar és 14 szlávnevű. Kis-Mohács összes lakói magyarok. Mindkét helységben magyar a bíró. Mohácson azonban az egyik esküdt sokac. Az 1715-iki összeírásban már a szláv nevüek száma 24-re emelkedett s bíró is közülök kerül ki. Most már szakadatlan rajokban érkeznek Mohácsra telepesek egészen 1747-ig, amikor a város Mária Terézia resoluciójára támaszkodva, lezárja a város kapuit s csak nehezen enged be újabb lakosokat a területére. A szerbek egyszerre jöttek. Hogy melyik évben, jelenleg még nincs megállapítva. A sokacok egy része Bácskából szivárgott át, másik része a baranyai többi sokac falvakkal együtt Kőrös- Belovár vármegyékből és a Primőrjéből származott. A németek családonként érkeztek s kaptak a püspöktől letelepedést. Magyarok is szép számmal érkeznek, főként azonban a püspöki falvakból és Szerémségből.

Ez a lakosság, kivéve természetesen az őslakosságot, eleinte szakadatlan hullámzásban van. A püspöki uradalom gyakran ide- oda dobálja a már megült telepeseket, részben pedig más uradalmakban toborozza és különböző ígéretekkel csábítja községeiben a letelepedésre. Mutatja ezt a sok helységnévből származó sokac vezetéknév. (Pl. Kátolyi, Béregi, Zombori, Darázsi, Kolluti, Cseli- nacz. Bárácz, Somogyvárác, Csepinac, Kollutac, Szrimacz, Szemelec, Ivanacz, Vákányác, Pecsuvac. A magyarok között : Pécsi, Ellendi, Kőszegi, Bölcskey, Czinderi, Csatai stb.)

Mohács tarka nemzetiségi képét ezen korszaknak köszönheti. A város alapjait viszont a pécsi püspökök rakják le.

Nesselrod püspök idejében rendeződnek el véglegesen a város birtoklási viszonyai. O alatta egyesül Mohács és Kis-Mohács. Ő köti az első egyezséget Mohács lakosságával a földesúri terhek megváltása érdekében. 1725-ben ugyanis Mohács 1500 forint évi váltságdíj megfizetésére kötelezi magát, hogy a robottól megszabaduljon. Berényi püspök tovább folytatja elődje munkáját. 1735-ben leszállítja a váltságot 900 forintra, majd pedig beleegyezik további

45