Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

Művelődésünk két és fél százados derűs egén váratlanúl sötét zivatarként vonul végig az 1241. évi tatárdulás. Baranya népe is vérzik a sajói ütközetben s feldúlt tűzhelyeivel osztozik a nemzet egyetemes sorsában.

A pusztulást követő idők új fordulatot jelentenek. Az ősi nemzetségek előkelői kiválnak a nemzetségi kötelékből. A várépítés joga növeli erejüket s tekintélyüket, hatalmaskodnak egymásközt s a gyengébbek fölött. Túlkapásaik ellensúlyozására a nemesség gyengébb része a már bomladozó várszerkezet védtelenjeivel együtt a királyi megyékbe tömörül s azt új közjogi tartalommal tölti meg. Már feltűnnek a szolgabírák s velük az autonom nemesi vármegye. Az országos szervezkedés mozgató elemei megyénkben is megvoltak. Sársomlyó (Harsány) 1249. évi adományleveléből ismeretes, hogy vármegyénk akkor tele volt nemesekkel. Nem hiányoztak hatalmas családok sem ; köztük a legerősebbek a Kán- nemzetségbeli Siklósiak. Az ő nevükhöz fűződik a siklósi vár első története. Baranyában is kibontakozik az új vármegye. Az 1327, évből kelteződik az első okleveles nyom, hogy az önrendelkező nemesség közgyűlést tart Nagyfaluban, — jelenleg Siklósnagyfalu, mely azután századokon át színhelye a megyei élet megnyílvánú- lásának. A XIV. század elején okleveles emlékeinkben az alispánok neve csak elvétve fordul elő, a század végén, mikor hatáskörük kibővül s a szolgabírákkal okleveleket állítanak ki, már sűrűbben találkozunk velük.

Az új megyei élet kialakulása mellett Baranya vármegye kultúrális életének is volt nagyfontosságú eseménye : a pécsi egyetem fölállítása. A főiskolát, melyet a bécsi egyetem csak két évvel előzött meg, Vilmos pécsi püspök és kir. kancellár támogatásával Nagy Lajos király alapította s V. Orbán pápa 1367. évi szeptember 1-én kelt bullájával megerősítette. A nagyhírű egyetem tanszékeit kiváló tudósok foglalják el s lelkes ifjúságának utolsó csapata a mohácsi vérmezőn száll sírba.

A Nagy Lajos halála után kitört belső zavar a Dráván-túl lázadássá fajulva, népünket kínos félelemben tartotta. A lázadók, hogy Kis Károly megöletését megbosszulják, Horváthi János ma- csói bán által tüzelve, pusztítva hatoltak egész Pécsig. A mozgalmat vérbefojtotta Zsigmond, ki azonban maga is az elégedetlen országnagyok fogságába került s rabságának egy részét 1401-ben Siklós várában töltötte el. Megyénk nagyjai mellette küzdöttek ;

12